Néptánc

Holnap indul Erdélybe a Magyar Állami Népi Együttes

mane leadSajtótájékoztató az együttes tavaszi, nyári és őszi vendégszerepléseiről

A MÁNE ritkán tart sajtótájékoztatót, de „a közeljövőben olyan gazdag program vár rájuk, hogy arról tájékoztatni kell a közvéleményt..." Mindeközben – előre örülve az együttes várható, megérdemelt sikereinek – nem hagytuk ki a ziccert. Megkérdeztük Dr. Hoppál Péter államtitkárt és Mihályi Gábor művészeti vezetőt: a táncos társadalom mikor fogja a bőrén érezni a Nemzeti Táncprogram áldásos hatásait?

mane kelemen portréKelemen László / fotók: Szilárd Katalin

A gazdag program és a közvélemény tájékoztatásának összefüggését Kelemen László vetette fel köszöntőjében. A Hagyományok Háza főigazgatója elmondta: azt már megszokhatta a közönség, hogy a Házban szívet dobogtató események történnek, de ezúttal – jelentős helyszínekre – kimozdulnak az otthonukból. A Népi Együttes nemrég érkezett haza Olaszországból, és nemsokára erdélyi turnéra indul. A néptáncosok, népzenészek kötelességüknek érzik a kapcsolattartást a magyar diaszpórával, azt remélik, nemcsak példát tudnak majd mutatni a hagyományok ápolásából, hanem művészi élményt is fognak nyújtani. Erdély után két ukrajnai turné vár az együttesre, majd egy oroszországi, ősszel pedig Törökország fővárosába, Ankarába is ellátogatnak.

Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője nem ismer az együttes történetéből olyan időszakot, amelyben ilyen rövid idő alatt ennyi helyre jutottak volna el. Bár jogszabály is előírja a kapcsolattartást, de nem kötelességből látogatják a határon túli magyarlakta területeket, hiszen mindig nagy élmény például Erdélybe vagy Felvidékre utazni. „Az ottani nézők úgy érzik, viszünk oda valamit (és ez persze így is van), de közben nem is sejtik, mennyi mindent hozunk is onnan" – fogalmazott Mihályi, majd felsorolta az erdélyi turné állomásait, és megemlítette a fellépések apropóját. Íme az impozáns útvonal: Sepsiszentgyörgy (25 éves a helyi Háromszék Táncegyüttes), Székelyudvarhely (itt Tánc Tavasza Fesztivál lesz), Gyergyóditró (fontos állomás, mert itt született Kelemen főigazgató úr – a bejelentést egyetértő derültség fogadta), Marosvásárhely (Tánchét), Kolozsváron a Román Nemzeti Operában lépnek fel, ahol a Hagyományok Házának tíznapos rendezvénysorozata lesz, Nagyváradon pedig az idén először megrendezésre kerülő nemzetközi táncfesztivál nyitóelőadásán szerepelnek, ahol egyebek mellett fel fog lépni a Győri Balett, a Szegedi Kortárs Balett és a Közép-Európa Táncszínház együttese is. Az erdélyi körúton a Szarvaséneket és a Magyar rapszódiát mutatják be.
mane mihalyiMihályi Gábor

Az alkotók általában minden előadásukat egyformán, gyermekükként szeretik, de a Megidézett Kárpátaljához Mihályit egyéb személyes szálak is kötik. Jó barátja ugyanis Pál István Szalonna, a Népi Együttes prímása, akinek – kárpátaljaiak lévén – szinte az egész családja részt vett az előadás zenei anyagának összeállításában. Még a bemutató előtt a művészeti vezető, aki az előadás koreográfus-rendezője is, többször ellátogatott Kárpátaljára „tanulmányútra", felkerestek román, ruszin, cigány és persze magyar táncosokat, zenészeket, „adatközlőket". Hasonló útjaikon már évekkel ezelőtt is sok segítséget kaptak az Ungvári Magyar Főkonzulátus munkatársaitól, akik a mostani vendégszereplésért is sokat tettek. Mihályi számára mindig nagy élmény volt, hogy egy „néptánc szempontjából másképpen szocializálódott országban a mi, hagyományokhoz sokkal közelebb álló folklórszemléletünk milyen elementáris erővel tud hatni". Visszaemlékezett egy korábbi turnéra, amikor a nyugat-ukrajnai együttesek vezetői, tagjai döbbenten nézték a produkciójukat: „Semmi akadémikus néptánc? Semmi balett? Ti úgy táncoltok a színpadon, mint a parasztok a faluban?" Persze nem teljesen úgy táncolunk – fejtegette Mihályi –, de az úgynevezett „magyar iskola", amelynek értékeit több évtized alatt dolgozták ki táncos, koreográfus és zenész elődeink, sokkal közelebb visz ahhoz a természetes világhoz, amelyben ez a kultúra megjelent.

Bár eredetileg természetesen nem aktuálpolitikai okokból készült, de a Megidézett Kárpátalja-elődás nyugat-ukrajnai és kijevi vendégszereplése most különösen fontos demonstráció lesz, többet fog jelenteni egy művészeti eseménynél. Két alkalommal is ki fognak utazni. Május 25. és 31. között Ungváron, Kijevben, Lembergben, Szkoléban és Beregszászon lépnek fel, majd a második úton június 21. és 27. között Beregszászon, Técsőn, Rahóban, Ivano Frankivszkben és végül Csernovicban szerepelnek. Közben – június 9. és 11. között – a Magyar Rapszódiával fellépnek az Oroszországi Magyar Kulturális Napokon (az oroszországi előadások helyszínei: Nyizsnij Novgorod, Moszkva és Kazány). Izgalmas kérdés, hogy a Mojszejev Együttes hazájában a mi tradicionális néptánc-kultúránk sikert fog-e aratni – célzott Mihályi a vendégszereplést megelőző speciális izgalmakra. Az idei nagyszabású turnésorozat utolsó állomása Törökország fővárosa lesz, ahol az együttes – szintén a Magyar Rapszódiával – a Budapesti Kulturális Napok Ankarában elnevezésű programsorozaton lép fel.

Végezetül Mihályi Gábor elmondta, hogy az ukrajnai fellépések jótékonysági előadások, a bevételeket humanitárius célokra ajánlották fel.

hopp teljes asztal

A mikrofonnál Dr. Hoppál Péter

Dr. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára már a Hagyományok Háza Színházterembe vezető lépcsőjén tanújelét adta a népművészet iránti szakértelmének és elkötelezettségének, amikor is a viseletbe öltözött Nemes Szilvia táncművész-konferansziéra pillantva, rögtön megállapította: itt egy kalotaszegi menyecske. Az államtitkár a felszólalásában azt is elárulta, hogy több mint százszor utazott már Erdélybe, hisz a történelmi tájegység szerelmese, mostanság is, ha teheti, családjával minden nyáron néhány napra arra veszi az irányt. Sőt, azt is megtudhattuk, hogy a hajdanán zeneművésznek készülő politikus huszonvalahány évvel ezelőtt, tizenegy év hegedűtanulás után beiratkozott egy prímástanfolyamra.
Rátérve a hivatalos témára, az államtitkár leszögezte: a mostani helyzetben a magyar kormányzat legfontosabb feladatának a kárpátaljai magyarság biztonságának megőrzését tartja. Ezért minden lehetséges politikai eszközzel azon szorgoskodik, hogy a szomszédunkban gazdaságilag és politikailag stabil, demokratikus és a kisebbségi jogokat tiszteletben tartó Ukrajnát tudhassunk magunk mellett – a továbbiakban is. A Magyar Állami Népi Együttes a vendégszereplésével rácáfolhat a régi axiómára, mely szerint fegyverropogás idején hallgatnak a múzsák. A művészet nyelve megerősítheti az ukránokat a stabilitásra törekvésben, a kárpátaljai magyarokat a hitükben, az összetartozás érzésében. Az országimázs szempontjából is fontos a turné: értékeket őriz, és újabb értékeket mutat fel, erre a tánc nyelve különösen alkalmas, mert ezen a nyelven sokkal könnyebb a különböző népek között kapcsolat teremteni, mint verbális megnyilatkozásokkal. A magyar kormányzat azért támogatja 40 millió forint rendkívüli forrással a vendégszereplést, mert ezeket a célokat a Népi Együttes rendkívül magas művészi színvonalon valósítja meg. Balog Zoltán emberi források minisztere elvállalta a turné védnökségét. A Megidézett Kárpátalja – Hágókon innen és túl című előadás üzenete a különböző népek ezeréves egymás mellett élése is, a nemzetek megerősödése a különböző kultúrákban, és persze az is, hogy a magyaroknak is ezer éve helyük van a régióban. Nagyon fontos üzenet az is, hogy a magyar nép együtt érez, szolidáris az ukrán néppel. A magyar állam a negyvenmilliós támogatással – áttételesen, a fellépéseken keresztül – ukrajnai humanitárius célokat támogat, hiszen a jegybevételt minden esetben a fellépések helyszínén használhatják fel. A május 27-ei kijevi előadás különös szimbolikus jelentőséggel is bír, hiszen éppen azon a téren fogja bemutatni az együttes az előadását, amelyen a függetlenségi harc sok-sok áldozata esett el. Végezetül az államtitkár elmondta, hogy szívből gratulál az együttesnek, és nagyon bízik benne, hogy a megfogalmazott kulturális és diplomáciai célokat és szándékokat a vendégszerepléssel el fogják érni.

mane szalonnaPál István Szalonna

A nemcsak táncművész-koreográfusnak, hanem konferansziénak is tehetséges és egyéni Nemes Szilvia élő, hús-vér valójában is megidézte a mikrofonhoz Kárpátalját, pontosabban az ottani magyarság egyik illusztris képviselőjét: Pál István Szalonnát. A Magyar Állami Népi Együttes vezető prímása a Megidézett Kárpátaljával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy még sohasem készült olyan táncantológia, mely megmutatta volna az ott élő népek tánc- és zenekultúrájának színességét. A Szarvasénekről elmondta, hogy akár lehetne a Népi Együttes Bartók-trilógiájának harmadik része is, mert a zenei anyaga (amelyet Kelemen László komponált) úgy van összeállítva, hogy a régiből táplálkozik, de új értékeket mutat fel, és ugyanez a Mihályi Gábor koreografálta-rendezte táncra is igaz. A Magyar rapszódia a sokszínűséget, az átütő erőt, a hullámzó érzéseket mutatja meg, a zenei anyaga hűen mutatja be a tájegységek néptánc- és népzenekultúráját – Gyimestől Burgenlandig.

Ennek illusztrálására az együttes be is mutatott egy fergeteges részletet az előadásból.

mane jelenet

Jelenet a Magyar rapszódiából

Utána Dr. Hoppál Pétert az általa a napokban – ünnepélyes keretek között, A Tánc Világnapján a MűPa színpadán – átvett Nemzeti Táncprogram további sorsáról és hatásáról kérdeztük. Mivel a dokumentumot csak néhány napja vették át, az államtitkár konkrétumokat még nem ígérhetett: „Kérem, ne várjanak tőlem máris ünnepélyes bejelentést, még nem volt módom áttanulmányozni az anyagot. Ráadásul a minisztériumban egy jelentős apparátus dolga áttekinteni a dokumentumot, ők fognak szakmai javaslatokat tenni nekem arról, hogy milyen tennivalónk van ezzel a programmal. Én egy sokkal átfogóbb kezdeményezést indítottam el a napokban: már májusban elkezd tevékenykedni egy munkacsoport, mely megpróbálja áttekinteni a teljes kulturális ágazat problémáit, például azt, hogy megfogalmazható-e a kulturális életpálya, hogy egyáltalán létezik-e ilyen. Mert annyiféle területe van a kulturális életnek, annyiféle szakember, művész dolgozik benne, olyan szerteágazó a kulturális intézményrendszer és a feladatellátás... Szóval, nagyon nagy munka, amibe most belefogunk. Minimum egy kétéves periódusra számítok, amíg eljutunk odáig, hogy megláthassuk: ha valaki kulturális területen kezd el dolgozni, az a tevékenység válhat-e egyáltalán valamikor is áttekinthető, kiszámítható életpályává. Mindebben – a kb. tíz részterület egyikeként – ott vannak a táncosok is. Abban a kérdésben, hogy a jelenleg négy nagy múltú, jelentős balettegyüttes művészeit érintő korkedvezményes nyugdíjszerű ellátást ki tudjuk-e terjeszteni a többi táncosra is, szintén nem tudok most bejelentést tenni, de a konzultációt erről is elkezdjük."

mane nemes

Nemes Szilvia

Megkérdeztük Mihályi Gábortól (mint a Magyar Táncművészek Szövetsége elnökétől), hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy a Nemzeti Táncprogram és általában a táncosok ügye ne tűnjék el a sok rendezendő ügy között, ne sorolódjék hátrább a kulturális terület más ágazataival szemben. „Tegnap a Magyar Művészeti Akadémia elnökének és főtitkárának is átadtuk a Nemzeti Táncprogramot. Az MMA felajánlotta a jogi apparátusának a segítségét arra, hogy a táncprogramban foglaltakat „a jog nyelvére fordítsuk", hogy így a javaslataink könnyebben és konkrétabban válhassanak a szükséges törvénymódosítás alapjává. Reméljük, hogy ez számunkra előnyösen megkönnyíti a törvényhozók dolgát, és ha jó szakmai anyagot kapnak, már csak a (kultúr)politikai döntésre lesz szükség. Bízom a lobbierőnkben, és abban, hogy a miénk olyan kicsi szakma, hogy kevés pénzre, energiára lenne csak szükség a rendbetételéhez. A Táncprogramban foglaltakat érdemes lenne rajtunk kipróbálni! Ha beválik (amiben nem kételkedem), példaként szolgálhatna más területeken is."

Hagyományok Háza, 2015. május 5.