Jegyzet

Kortárs tánc

Önfia vágta seb

Kutszegi Csaba jegyzete a Tiszta tánc egri előadásáról

lead_tiszta…láttam az előadáson az életigenlést. A törékeny Horváth Zita ihletett drámaiságában, a nagy táncossá érett Kiss Róbert minden megmozdulásában, Kulcsár Noémi tökéletes odaadásában, Feledi János férfias érzékenységében, azokban a tétova mozdulatokban, amelyekkel Barta Dóra és Csere Zoltán óvatos véglényekként becserkészi egymást, a vendégművész-koreográfus Zachár Lóránd impulzív szájtátásában…

Kutszegi Csaba jegyzete a Tiszta tánc egri előadásáról

…láttam az előadáson az életigenlést. A törékeny Horváth Zita ihletett drámaiságában, a nagy táncossá érett Kiss Róbert minden megmozdulásában, Kulcsár Noémi tökéletes odaadásában, Feledi János férfias érzékenységében, azokban a tétova mozdulatokban, amelyekkel Barta Dóra és Csere Zoltán óvatos véglényekként becserkészi egymást, a vendégművész-koreográfus Zachár Lóránd impulzív szájtátásában…

400_Barta_Dra_Zachr_Lrnd
Barta Dóra, Zachár Lóránd

 

Nem tartom túlzásnak: a XXI. századi magyar tánctörténet egyik nagy meccse zajlik most Egerben. Hasonló történeteket ismerhetünk a múltból szép számmal: meg akarnak szüntetni egy vidéki táncegyüttest… Csakhogy az egri sztori különös bukéja az, hogy a fiatal együttes éppen mostanság jutott el – hihetetlen módon – európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalra.

Hogy értsük: biztos vagyok benne, hogy Európa bármelyik nagy- vagy kisvárosa (vagy fővárosa) tíz körömmel kapna egy olyan csapatért, mint a Barta Dóra vezette Egri Tánctagozat. Eger és/vagy Heves megye pedig – ahogy a sajtóhírekből és egyéb közlésekből kiolvasható – éppen szabadulni kíván tőlük. (Pontosabban nem a tánctagozattól, hanem annak vezetőjétől, ami könnyen kiszámíthatóan az együttes gyors felbomlásához vezetne.)

De vajon kik és miért akarják ezt? Ez az, amire jószerivel csak tippelgetni lehet. Olyan forrásokból, mint a Gárdonyi Géza Színház új igazgatójának nyilatkozatai, illetve közzétett pályázata. Blaskó Balázs a kinevezése utáni első társulati ülésen kijelentette: „szeretné ha [a tánctagozat] más ízlést, karaktert mutatna, és a szerepét jobban eltolná a prózai-zenés előadások táncos kiszolgálása felé”. Ezt lehet szépítgetni, árnyalgatni, magyarázni, de „lefordítva” az alábbit jelenti: Egerben nincs szükség saját arculatú „táncművész” táncegyüttesre, hanem csak musicaleket, operetteket, zenés színdarabokat kiszolgáló, de jure tánctagozatra, ám de facto tánckarra. A jelenlegi egri táncosokra vonatkoztatva ez kis túlzással olyan, mintha az olimpiai bajnok vízilabdásainkat falusi strandokon úszómesterként akarnák foglalkoztatni. Persze úgy is fel lehet fogni, hogy jó úszómesterekre is valóban szükség van.

400_KIss_Rbert__Horvth_Zita
Kiss Róbert, Horváth Zita

 

Bár nem lehet kellemes szülővárosból kiebrudalva, „vándorművésszé” válni, én mégsem Barta Dórát (és a többi táncost) féltem. Abban ugyanis biztos vagyok, hogy valahol Európában mindannyian nívós szerződéshez juthatnak majd, ha arra kerül sor. Én sokkal inkább Egert sajnálom. Az egri publikumot, amelynek tekintélyes része jóllehet most még nem sejti, mi veszne el a Tánctagozat bedarálásával, és lehet, később is csak egy töredéke ismerné fel: az egri táncban megfogalmazott alternatív gondolat Egerért van, Eger fejlődését szolgálja. Mert csak az a város, csak az a régió fejlődik, amelynek fiataljai nem csak kész gondolatokat és tanulságokat kapnak a helyi kultúrától, hanem olyan kínálatban is részesülnek, amely révén megtanulhatnak differenciáltan gondolkodni és érezni. Persze ha ez veszélyes, felforgató gondolatnak számít manapság Heves megyében, akkor valamennyire megérthető, hogy a döntéshozók és az elbutult álpolgárok hangadói gyermekeik „problémátlan” középszerű emberré neveléséhez asszisztálnak lelkesen.

400_KIss_RbertFeledi_Jnos
Kiss Róbert, Feledi János

 

Blaskó Balázs szerint nihilista színház helyett életigenlő színházra van szükség. Részemről egyetértek. Ezért is rajongok a Tiszta tánc című estért. Ugyanis láttam az előadáson az életigenlést. A törékeny Horváth Zita ihletett drámaiságában, a nagy táncossá érett Kiss Róbert minden megmozdulásában, Kulcsár Noémi tökéletes odaadásában, Feledi János férfias érzékenységében, azokban a tétova mozdulatokban, amelyekkel Barta Dóra és Csere Zoltán óvatos véglényekként becserkészi egymást, a vendégművész-koreográfus Zachár Lóránd impulzív szájtátásában… És még sorolhatnám vég nélkül, megemlítve valamennyi szereplőt és közreműködőt. Lehet, hogy az egri közönség egy részét ma még a ruganyos spárgák és a szép lábak látványa csigázza fel, de később (van rá példa bőven) észrevennék-átélnék, hogy az igazi katarzist az előbbiekben sorolt és az azokhoz hasonló jelenségek nyújtják. Az elvont, tiszta tánc – az érzékiség útján – azt képes megértetni, megéreztetni velünk, hogy milyenek is vagyunk valójában. Hogy milyen a belső ösztönvilágunk, amit nemcsak mások, de önmagunk elől is rejtegetünk. A Tiszta tánc-esten látható érintések, a dinamikai és hangulati váltások, a tánccal megjelenített örök küzdelem a belső lélekvilágunkról szól, annak működését képezi le érzékien. A Tiszta tánc rólunk, mindannyiunkról, hozzánk beszél, még akkor is, ha elsőre-másodikra ezt kevesen értik meg, érzik át.

400_Csere_Zoltn
Csere Zoltán
Dömölky Dániel felvételei


Apropó vendégművész-koreográfusok! Barta Dóra valamilyen úton-módon nemcsak világhírű, hanem valóban világszínvonalon alkotó koreográfusokat csábított Egerbe. Az est három alkotója nem „vidékre jó lesz” alapon dolgozó hakni-koreográfus. Ők Párizsban, Londonban, Amszterdamban is ugyanezt nyújtják, csodálkozni legfeljebb azon lehet, hogy az egri táncosok is adekvátan hozzák az említett helyeken elvárt színvonalat. A Gárdonyi Géza Színház új igazgatója most ezt az együttest akarja vezetőjének ellehetetlenítésével, egy vágással kiszolgáló tánckarrá degradálni. A város és a megye illetékes vezetőitől (valamint a pályázatokat véleményező „pártatlan” szakmai kuratóriumtól egyhangúan) egyebek mellett erre kapott felhatalmazást. Ha gyalázatos tervét végrehajtja, Nemeskürty tanár úr szavait (könyvcímét) kölcsönvéve, önfia vágta sebet ejt a magyar kultúrán. Olyat, amely csak évtizedek alatt gyógyulhat be.

Ne hagyjuk ezt, magyarok! El a kezekkel az Egri Tánctagozattól! Akinek fontos a nemzet épülése, a magyar kultúra, az kiáll a Tánctagozat mellett. Ébresztő, magyarok, hajrá, Magyarország!

 

Tiszta tánc (Gárdonyi Géza Színház Tánctagozata)

Belső utazás… Nyomok a hóban – Koreográfus: JosephTmim. Szikra – Koreográfus: Zachár Lóránd. Töredék – Koreográfusasszisztens: Raquel Miro Roca. Koreográfus: Gustavo Ramirez Sansano.

Fényterv: Stadler Ferenc. Ügyelő: Ludányi Andrea. Produkciós munkatárs: Mirkóczki Zita, Szabolcsiné Ménes Rita. Produkciós vezető: Barta Dóra.

Táncművészek: Barta Dóra, Csere Zoltán, Darabont Áron, Feledi János, Horváth Zita, Kiss Róbert, Kulcsár Noémi, Nagy Eszter Kata, Zachár Lóránd m. v., Zombori Dorottya.

Gárdonyi Géza Színház, Eger, 2011. március 18.