Két év után újra Frenák Pál: Fiúk

A Trafó színpadán

Két év szünet után ismét a TRAFÓ színpadán december 19-20-21-én Frenák Pál Fiúk című legendás előadása. A darabot most új szereposztással látható, Nelson Reguera és Holoda Péter mellett a társulattal már több előadásban együtt dolgozó Feicht Zoltán és az olasz származású, Franciaországban élő Leonardo Maietto lép színpadra, utóbbi először látható Frenák-darabban.

A Trafó színpadán

Két év szünet után ismét a TRAFÓ színpadán december 19-20-21-én Frenák Pál Fiúk című legendás előadása. A darabot most új szereposztással látható, Nelson Reguera és Holoda Péter mellett a társulattal már több előadásban együtt dolgozó Feicht Zoltán és az olasz származású, Franciaországban élő Leonardo Maietto lép színpadra, utóbbi először látható Frenák-darabban.

Vannak előadások, amelyek felejthetetlenek, emblematikusak, időtlenek. Újra és újra látni akarjuk, mert mindig valami mást, valami olyat látunk meg benne, amit korábban nem. Frenák Pál Fiúk című darabja pontosan ilyen. Kegyetlenül érzéki, költőien könyörtelen. Lenyűgöző kötéltánc – a szó legszorosabb értelmében.

A koreográfus most újra különös tükröt tart elénk. Az előadás megmutatja a férfi test szépségét, miközben közelről tanulmányozhatjuk a férfiúi természet alaptípusait: így látjuk például a Macsót, a Nárciszt és a Herkulest. Frenák váltakozva jeleníti meg a gyűlöletet, az ostoba követelőzést és a figurák közt fennálló, törékeny erőegyensúlyt. Radikális vízióját átitatja az emberi kapcsolatok reménytelensége. A férfi szexualitást különböző nézőpontokból vizsgálja, eredetét, a tudattalanban rejlő forrásait kutatja. A Fiúk térben is érzékelhető alászállás a személyiség gyökereihez, az ösztönök világába.

A FIÚK Frenák Pál a nemek szerepét és azok viszonyrendszerét vizsgáló trilógiájának első és legnépszerűbb darabja. 2006-ban elnyerte a Lábán Rudolf-díjat, 2008-ban a Duna Televízió filmet készített belőle, majd körbeturnézta a világot Európától Ázsiáig. A különleges előadás két év szünet után tér vissza a Trafó színpadára, méghozzá új szereposztással. Nelson Reguera és Holoda Péter mellett most a társulattal már több előadásban együtt dolgozó Feicht Zoltán és az olasz származású, Franciaországban élő Leonardo Maietto lép színpadra, utóbbi először látható Frenák-darabban.

Fotók: Jókúti György

„A Fiúk nyers, kemény, dinamikus. Az 1998-as Vadócok (Sauvagerie) óta nem hittük már, hogy táncszínházban lehet még kötéllel és felfüggesztéssel többet mondani. A fiúkban felfüggesztett három kötél nem egyszerűen a vertikalitást jelenti, hanem sokkal inkább a mi terünk kiterjesztését, ami bár látszólag egy másik dimenziót nyit, mégis véges, mégiscsak a mi terünk. Frenák táncosai oly otthonossággal mozognak e térben, mintha természetes közegük volna. Testük része lesz a kötél. De túlzó leegyszerűsítés lenne a köteleket puszta fallikus szimbólumnak tekinteni. A kötél birtoklása és uralása a tér kiterjesztésének végsőkig menő kalandja, amelyet az erő és ügyesség tesz lehetővé a táncosok számára. Mivel ebben a térben mindent megtehetnek, potenciájuk teljes. A képességek birtoklása (potentia) gyorsan felveti a hatalom (potestas) kérdését. A fiúk fontos kérdése ez; és hogy mennyire ennek próbálgatásáról szól ez a darab, mi sem mutatja szebben, mint a kutyaugatással kísért gyönyörű, vad jelenet. A férfi hatalom azonban nem választható le sem a szexusról, sem pedig a nárcisztikus önszeretetről. Ez utóbbi gazdag metaforájává válik a darab színpadképét mindvégig meghatározó fehér ajtó, ahonnan a szereplők előjönnek, és aminek biztonságába újra és újra visszatérnek." (Varga Mátyás: Testek a testünkből, Balkon)

„A Fiúk tisztasága újra előtérbe állítja a már-már elvesztett mozdulatot, miközben megtartja az olyannyira erős képben gondolkodást. A test és a kép közötti feszültség ebben a darabban harmonikusan úgy marad fenn, hogy megszűnik feszültség lenni, mert a (férfi)testek oly mértékben esztétizálódnak, hogy maguk válnak képekké. Ez a túlesztétizáltság azonban nem teszi giccsessé a látványt, ellenkezőleg: éppenséggel így őrződik meg a testek bizonyos esszenciája, mely csak így, képként lehetséges." (Mestyán Ádám: Kegyetlen tánc, Színház)

„A kötelek használatát a koreográfiában, a fény-árnyékban moccanó szoborszerű testeket nem Frenák Pál találta fel, mégis, ha egy előadásban köteleken himbálózó, vagy izmaikat mozdulatlanul táncoltató meztelen táncosokat látunk, szinte biztos, hogy eszünkbe jut a Frenák-koreográfiák közül az, amelynek szuggesztív látványvilága talán legszívósabban fészkelte bele magát az agyunkba: a Fiúk." (Revizor Online)

„Férfitestek a színpadon, idegen és ideges testek, magányos görög szobrok, önformájukkal kérkedő groteszk alakok, szép erőművészek, intelligens akrobaták. It's a Man's World - így szól a sláger a kemény technopulzálások között, és ezt hallva itt valóban elszorulhat a nézői szív." (Magyar Narancs)

„...egyszerre nőies és férfias, irigyelni valóan bátor és gyermekien gyáva, óriási erővel bíró és végletesen gyenge. Szép testek és kidolgozott jelenetek. Az új Fiúk egyáltalán nem poros: fiatalos, friss, energikus, érvényes. És hatalmas siker." (Ellenfény)

Holoda Péter

A tehetséges és karakteres mozgású Holoda Péter 1990-ben született Nagykanizsán. A művészettel és a tánccal Pécsett ismerkedett meg, 14 évesen kezdte tanulmányait a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskolában. 2008-2009-ben megnyerte a legjobb végzős díját. Tanulmányai végeztével első társulata a Frenák Pál vezette nemzetközi társulat lett. Részt vett a társulat 10 éves fennállását ünneplő K.áO.sz! című előadásban, ezen kívül olyan darabokban láthatja a közönség, mint a Twins, az InTimE, a k.Rush, a Hymen, az x&y – battement de coeur és a Fiúk.

Nelson Reguera

A kubai származású Nelson Reguera Santa Clara-ban született és 11 éves korában kezdett el táncolni a Kubai Nemzeti Tánciskolában. 1997-ben végzett, majd Rosario Cardenas-szal kezdett dolgozni Danza Combinatoria nevű társulatában, ahol négy év alatt Nelson vezető táncossá lépett elő. 2000-ben Ausztráliába emigrál, ahol megalapítja saját társulatát, Havana Beat néven, akikkel végig turnézzák New South Wales-t, miközben egyre többet tanít is. Caminando című, Sue Healey-nek ajánlott szólókoreográfiája az Australian Council for the Arts támogatásával valósult meg a Sziget Fesztiválon. A Frenák Pál Társulattal 2004 óta dolgozik, a repertoár számos darabjában táncol, jelenleg a Fiúk, a Twins, a Hymen és az InTime című előadásokban látható, több Frenák produkcióban koreográfus-asszisztensként közreműködik.

Feicht Zoltán

Feicht Zoltán balettművész és koreográfus szakon végzett a Táncművészeti Főiskolán. 1998-ban a Magyar Nemzeti Baletthez került, elnyerte a North Carolina School of the Arts ösztöndíját, majd több éven keresztül külföldi társulatok tagjaként dolgozott. Itt ismerkedett meg a kortárs tánc technikákkal, és olyan kiváló művészektől tanult, mint Frey Faust, Ted Stoffer, Laura Arís, Inaki Azpillaga. Magyarországon is számos koreográfussal dolgozott együtt, valamint egy évadot töltött a világhírű Cirque du Soleil-nél. A Frenák Pál Társulatban az InTimE, a Hymen és a Fiúk című előadásban látható.

Leonardo Maietto

Leonardo Maietto 1985-ban született Olaszországban. Klasszikus balett és kortárs tánc tanulmányokat folytatott a Accademia Nazionale di Danza hallgatójaként Rómában, illetve mesterkurzusokon és workshopokon képezte magát a kontakt tánc és az akrobatika területén. Számos neves olasz koreográfussal és rendezővel dolgozott együtt nem csupán táncművészeti, de cirkuszi és fizikai színházi projektekben Olaszországban és Európa-szerte. Koreográfusként elsősorban szólóprojekteket készít, később Brüsszelben, majd Párizsban folytatja a karrierjét. A Fiúk az első közös munkája a Frenák Pál Társulattal.

Koreográfus: FRENÁK Pál
Táncosok: Nelson REGUERA, HOLODA Péter, FEICHT Zoltán, Leonardo MAIETTO
Zene: Fabrice PLANQUETTE, GERGELY Attila
Látvány: FRENÁK Pál
Fény: MARTON János
Hang: HAJAS Attila
Színpad, Alpin-technika: ZOLTAI György
Akrobatika: André ROLLAND
Produkciós vezető: JUHÁSZ Dóra