Kortárs tánc, Mozgásszínház, Balett, Néptánc

Mobil küzdőtér

Lesz új épülete a Nemzeti Táncszínháznak

Sajtótájékoztatón is bejelentették, hogy januárban elkezdődik a Millenáris Teátrum átépítése, melynek célja a Nemzeti Táncszínház új épületének kialakítása.

Nyilván túlzás (nem is kicsi) a Nemzeti Táncszínház épülethez jutását a honfoglaláshoz hasonlítani, de tény és való: a Millenáris Teátrumban október 18-án, már a délelőtti sajtótájékoztatón is „nomen est omen” hangulat lengte be a táncszakmát. Ha nem is hon-, de helyfoglalás mindenképpen zajlik, és most már nagyon úgy tetszik, hogy a táncosoknak nem kell majd ezredévet várniuk az új épületbe költözésükre. És ha tartós és sikeres lesz a letelepedés, ki bánja majd már, hogy a tánctörténeti gesztákba kettős hon-, azaz helyfoglalásként vonul be a Nemzeti Táncszínház otthonhoz jutásának több évtizedes eseménysorozata. Lényeg, hogy az „Etelközben hagyott”, sokak által nosztalgiával emlegetett Várszínháznál jobban funkcionáljon az új, korszerű épület.

Fotók: Kaszner Nikolett

Zoboki Gábor, a tervek szerint az igen komolynak, valamint tánc- és színházszakmailag is megfelelőnek tetsző épület-átalakítás vezető tervezője a jelenlegi színpadtér elé belógatott jókora felületre vetítő projektor segítségével demonstrálta a projekt építészeti érdekességeit. Bemutatója meggyőző és helyenként szellemes volt. Engem különösen elgondolkodtatott azzal, hogy a leendő impozáns nagyságú és flexibilis, mobil színháztermet következetesen küzdőtérnek nevezte, lehet, ez azt az elvárást szimbolizálja, hogy az életnek bizony be kell vonulnia a (tánc)színházba. Ha így van, részemről örömmel üdvözlöm Zoboki kreatív nyelvhasználatát, mert jómagam sem szeretném, ha az új táncszínház egy valóságot álságosan szépítő, elitista remény-táncszínház lenne. A valóságszépítés (légvár)építőköveiből ugyanis manapság akad elég mindenfelé, nem is baj, ha táncosok a sajátjuk egy jó nagy részét a korábbi épületükben hagyják, az új funkciójú várszínházban minden bizonnyal tudják majd hasznosítani.

Ertl Péter

A nem szépített, hanem szép valóság jelenleg így fest: a 1597/2014. (XI. 3.) Korm. határozat értelmében a Millenáris Teátrum átépítése 2017. január 2-án elkezdődik, és a tervek szerint 420 nap alatt, vagyis 2018 februárjában befejeződik. Az új épület a Nemzeti Táncszínház otthona lesz, és többfunkciós, korszerű létesítményként egyéb kapcsolódó rendezvények lebonyolítására is szolgál majd. A 3,3 milliárd forintos beruházás kivitelezője a ZÁÉV Építőipari Zrt., a felújítás a Zoboki és Demeter Építésziroda koncepciója alapján valósul meg. A pénzügyi forrást a Miniszterelnökség biztosítja.
Ertl Pétertől először azt kérdeztem meg, hogy boldog-e, avagy még ne szaladjunk ennyire előre. A Nemzeti Táncszínház ügyvezető igazgatója válaszában elmondta, hogy mindig folyamatban vagyunk, még ha a végcél ezúttal már látszik is… Minden köztes sikernek is örülni kell, mostanság például annak, hogy a következő időszakra a Nemzeti Színház is befogadta a Nemzeti Táncszínházat. Ha meglesz az új Táncszínház, majd az akkori kihívásoknak kell megfelelni, mert mindig az adott sikereknek kell örülni, az ad erőt a folytatáshoz. Az új épületben leginkább a nagyterem, a nagy játéktér hangulatát várja kíváncsian, mert bár vannak elképzelései arról, hogy milyen lesz, de nagy kérdés, hogyan lehet majd bejátszani, megtölteni a teret. Ehhez a jövőben rendszeresen (tehát nemcsak a Budapest Táncfesztiválon) rangos külföldi fellépőket is meg fognak hívni, persze az alapfeladatuk változatlanul a hazai nagy- és kisegyüttesek premierjeinek bemutatása, előadásaik repertoáron tartása lesz. Az új Nemzeti Táncszínház majdani megnyitását egy hosszabb, akár egy hónapig is tartó nemzetközi fesztivállal szeretnék majd emlékezetessé tenni.
Reméljük (ezt már magam fűzöm hozzá), hogy a tervek az elképzelések szerint válnak valóra, és ez ügyben a szakmai egység is tartósan létrejön. Ha így lesz, az felér egy (szellemi) honfoglalással.

(Kutszegi Csaba)

2016. október 19.