Hírek

Néptánc

Hagyományok Háza - November

A Budai Vigadó felújítása miatt szeptember második felében a Hagyományok Háza ideiglenesen elhagyta a Corvin téri székházat. A műsorán szereplő előadások, programok több helyszínen, többek között a MOM Kulturális Központban, a Fonó Budai Zeneházban és a Marczibányi Téri Művelődési Központban láthatók. Az egyes előadások helyszínét a programoknál külön feltüntettük.

 

HAGYOMÁNYOK HÁZA - NOVEMBERI MŰSOR

 

Fókuszban a koreográfusok:
Válogatás a XXVII. Zalai Kamaratánc Fesztivál díjazott koreográfiáiból

Időpont: 2016. november 19., 19 óra
Helyszín: Bethlen Téri Színház (1071 Budapest, Bethlen Gábor tér 3.)

A színpadi néptáncművészet kiemelkedő koreográfusait fókuszpontjába állító sorozatunk előadásán ezúttal a legfiatalabb koreográfus generáció műveiből láthatunk válogatást. A Zalai Kamaratánc Fesztiválon mindig is a rangos elismerés volt díjat nyerni, sok-sok ma is emlegetett kiemelkedő koreográfia készült egykor „Zalára”. Ha valaki képet szeretne kapni a színpadi néptánc, illetve a néptánc ihlette színpadi tánc aktuális helyzetéről, nincs is más dolga, mint megtekinteni egy-egy év díjazott koreográfiáit. Erre nyújt lehetőséget a SISI Őszi Tánchét nyitó előadása a Bethlen Téri Színházban, ahol a Hagyományok Háza szervezésében hat kitűnő koreográfia kerül színpadra, amelyek képet nyújtanak a fiatal koreográfusok világképéről, színpadi látásmódjáról, az őket foglalkoztató, jelen korunk diktálta kérdésekről és az arra adott válaszokról. A koreográfiák bemutatása után lehetőséget nyújtunk az alkotókkal való beszélgetésre.

zala hont angela
fotó: Hont Angéla

Műsor:

Sánta Gergő: Árusok (Magyar Nemzeti Folklór Műhely)
Fundák Kristóf–Fundák-Kaszai Lili: Bukovina balladája (Angyalföldi Vadrózsa Táncegyüttes)
Fundák Kristóf: Egység-kétség (Angyalföldi Vadrózsa Táncegyüttes)
Ágfalvi György–Lévay Andrea: Graviton (Csepp Táncműhely)
Csoóri Sándor „Sündi”–ifj. Zsuráfszky Zoltán: Jövő7 (Idéző Kamara Táncszínház)
Appelshoffer János–Kádár Ignác:„Minden egész eltörött” (Appelshoffer János–Kádár Ignác)

*

Magyar Állami Népi Együttes: Magyar Rapszódia
Táncról táncra szabadbérlet

Időpont: 2016. November 22. 19:00
Helyszín: MOM Kulturális Központ (1124 Budapest, Csörsz u. 18.)

Az előadás a Magyar Állami Népi Együttes 2013. évi észak-amerikai turnéjára készült. A műsort a társulat az Amerikai Egyesült Államok és Kanada legfontosabb városaiban, koncerttermeiben és színházaiban mutatta be New Yorktól San Franciscóig, Torontótól Miamiig.
„…nagyszerű programot mutattak be, amelyet felállva tapsolva – standing ovation – fogadott a lelkes publikum.”
Chicagói Krónika
„A műsor, melyet az együttes világhírű zenekara kísért, bámulatos ízelítőt adott a nézőknek a sokszínű magyar kultúrából…”
Las Vegas Tribune

rapszodia dely kornel
fotó: Dely Kornél

 

A rapszódia mint műfaj jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, gondolatok szenvedélyes hullámzása, a kifejezés szabadsága. A Magyar rapszódia című előadás a műfaj legfontosabb jegyeit magába építve, a tradícióra támaszkodva, abból inspirálódva hoz létre egy sajátos és egyedi táncrapszódiát. Egymást dinamikusan váltó képekben tűnik fel a magyarság paraszti hagyományainak kavargó sokszínűsége: a férfitáncok akrobatikussága, a lánytáncok lírája, a páros táncok virtuozitása. A népzenei kultúra legszebb dallamai hol tánckíséretként, hol bravúros szólókként, hol fergeteges zenekari játékként jelennek meg.
A Magyar rapszódia zenei szempontból a magyar népzene régebbi rétegei mellett teret szentel a XIX században gyökerező csárdás és verbunkos zenének is. Ez az igen karakteres, semmivel össze nem téveszthető új műfaj, melynek származása és utóélete oda-vissza játszott a népi és a műzene mezsgyéjén, ereje miatt hatott a magyar és nem magyar kultúrára is: olyan alkotókra, mint Brahms, Berlioz és Liszt Ferenc.
Az előadást az teszi többek között egyedivé, hogy jó érzékkel egyensúlyoz a „látványosság” és az „intellektus” között. Dinamikus, monumentális, lírai és komor hangvételű tételei konzekvensen változó térrajzokkal párosulva forrnak szerves egységbe a zenével és a látvánnyal. A koreográfiák a műfaj legjobb példáit követve, nagy hangulatváltásokkal sorjáznak elénk. A táncjelenetek matériáját a Kárpát-medence folklórja biztosítja, melyből az alkotók a színpad könyörtelen szabályai szerint válogatnak, sűrítenek, az egyes jelenetekhez gondolati-érzelmi többlettartalmakat rendelnek.
„A papíron, lemezeken és múzeumi raktárakban őrzött kincs halott, ha nem teljesítheti már a gyakorlatban megtartó hivatását…” – vallják az alkotók nagy elődeik példáját követve. Ezért a Magyar rapszódia című produkció nemcsak művészi élmény, virtuóz látványosság, megérintő líra, mély érzelmeket kiváltó zenei gazdagság, hanem a néptáncos-népzenei hagyományokat tisztelő, de abban új lehetőségeket látó és kereső előadás, mely által az a modern ember érzelmeinek, gondolatainak, egyéni vagy közösségi identitásának kifejezőeszközévé válhat. Az előadás üzenete pedig segíthet abban, hogy a „ma embere” ne gyökértelen, számkivetett, érzelmeitől, hagyományaitól megfosztott túlélő legyen a XXI. század kopárra fésült szigetén.

*

Az erdélyi evangélikus szórvány hagyományaiból
Almárium sorozat

Időpont: 2016. november 25., 19 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ (1124 Budapest, Csörsz utca 18.)

almarium

 

Szórványlét és evangélikusság: ez a két szó köti össze az est fellépőit. Bár a földrajzi távolság sem csekély a Beszterce megyei Zselyk és a Brassó megyei Barcaság között, ám mégis igen jól megfoghatóak a hagyománynak azok a közös vonásai, amelyek leginkább annak köszönhetőek, hogy mindkét népcsoport a szászok közelségében élt évszázadokon keresztül. Ez a tény igen jól megfigyelhető a viseleteken és a táncokon is. Kétségkívül, a zselyki magyarság – talán éppen a „göderben” lakás miatt – jobban megőrizte kultúráját, míg a barcasági csángók sokkal hamarabb polgárosultak, részben Brassó hatására, részben a bukaresti munkásévek és jó pénzkereset hatására. Ebből a világból nyújtanak ízelítőt a Zselyki Művelődési Egyesület hagyományőrző tagjai és a budapesti Forgatós Kamara Néptáncegyüttes, amelynek tagjai rendszeresen gyűjtenek a térségben. A barcasági csángók sajátos férfitáncukat, a boricát mutatják be, illetve azokat a krizbai táncokat, amelyeket a brassói Áprily Lajos Főgimnázium Búzavirág táncegyüttesének diákjai rekonstruáltak. De ott lesznek a Brassói legények is, akik a Páva területi válogatóján is megmérették magukat. Tehát dalok, táncok az erdélyi szórvány két sajátos pontjáról.

 

*


GYEREKPROGRAMOK


Találkozás a néphagyománnyal: Ismeretterjesztő foglakozás 7-14 éves gyerekeknek

Időpont: 2016. november 8. és 15. 9:00-13:00
Helyszín: Magyar Népi Iparművészeti Múzeum és az Apor Péter utca 2-4. alatti közösségi terem

Programunkon a Kárpát-medence magyarságának folklórjával és kézműves hagyományaival ismerkednek a gyerekek. A délelőtt első felében a Magyar Állami Népi Együttes közreműködésével zenés-táncos barangolást teszünk a Kárpát-medencében. Különböző területekről választott táncpéldákkal szemléltetjük néptánchagyományunk és tánctípusaink gazdagságát, történeti vonatkozásait. Az előadást követően a bukovinai székely származású népdalénekes és mesemondó, Fábián Éva mesél a gyerekeknek.
A nap hátralévő részében kézműveskedés, élőzenés táncházi foglalkozás, népi játék és hangszerbemutató vár a gyerekekre.

 

talalkozas dusa
fotó: Dusa Gábor

 

A program menete:
08:45: Érkezés
09:00: Magyar Állami Népi Együttes bemutatója
09:50: Mesehallgatás
10:15-10:30: Szünet
10:30-12:45: Kézművesfoglalkozások, táncház, hangszerbemutató, játék

A jelentkezés módja:
Iskolai csoportok jelentkezését várjuk. A gyerekeket előzetes egyeztetés alapján, általában keddenként 9–13 óra között fogadjuk.
Ajánlott csoportlétszám:
a Hagyományok Házában 95-100 fő
a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban (MNIM) és az Apor Péter utcai közösségi teremben 90-95 fő

 

*

Figurás bérlet: Ide nézz a figurára!
Néptáncos bérlet 6-10 éves gyerekeknek

teli unnepkor

 

Időpont: 2016. november 21.
Helyszín: Marcibányi Téri Szabadidő Központ (1022 Budapest, Marczibányi tér 5/A)

A négy előadásból álló bérlet során végigjárjuk a négy nagy néprajzi tájegység (Dunántúl, Alföld, Felföld, Erdély) egy-egy kis területét, megismerkedünk gazdag zenés-táncos hagyományaival, szokásaival, viseletével, gyermekjátékaival.
A bérlet érdekessége, hogy előadóink olyan gyerek táncegyüttesek, amelyek évek óta magas színvonalon tevékenykednek egy-egy nagy múltú együttes vagy művészeti iskola keretein belül.

Műsorvezetőnk dr. Sándor Ildikó néprajzkutató, aki gyakorlott narrátorként, a gyerekek életkori sajátosságaihoz igazodva "vezeti" a közönséget a Kárpát-medence ismeretlen, felfedezésre váró kistájaira.
Előadásainkon a közönség aktív részvételére is számítunk.

A november 21-i alkalom témája:
András naptól Vízkeresztig - A téli ünnepkör énekes népszokása
Kerényi Róbert és zenésztársai, Sándor Ildikó, Mályi Borbála, Forgórózsa énekegyüttes, Aprája dudazenekar, Baka Levente táncos

 

A HAGYOMÁNYOK HÁZA NYITOTT MŰHELYE PROGRAMJAI


Uccu vászon tarisznya: hímzett táskakészítő foglalkozás Rózsa Erika hímzővel

Időpont: 2016. November 4. és 5. 16:00-20:00
Helyszín: Magyar Népi Iparművészeti Múzeum

Matyó és komádi mintával női mindenes válltáskát készítünk Rózsa Erika hímzővel, melyet a nők, lányok, anyukák használhatnak. A munka egy jelentős részét kézzel varrjuk meg, de alkalom lesz arra is, hogy az összeállításnál a varrógépes eldolgozását is elsajátíthassák a jelenlevők. A foglalkozásra 11-14 éves kortól várjuk az érdeklődő hölgyeket, édesanyákat, nagymamákat egyénileg vagy csemetéikkel együtt. „Mivel munkám során mai korba illeszkedő hímzett használati tárgyakat készítek, melyeknél a régi mintakincset dolgozom fel, sokat rajzolom, tervezem - gyermekeim is ebben a légkörben nőnek fel. Rajzaikon a hímzésvilág virágai keveregnek a kacskaringós indákkal, levelekkel, virágbokrokkal, életfás motívumokkal anélkül, hogy tudatosan mutatnám nekik.
11 éves kisfiamnak természetes, hogy a hímzőfonal, hogy kerül a tűbe, és kedvenc öltésével a lapos öltéssel, hogyan "festheti" ki a virágokat, amit a textilre rajzoltunk. Egy beszélgetés során pedig legkisebb lányom a „mi leszel ha nagy leszel?” kérdésre meglepetésemre azt válaszolta , hogy „hímző népművész leszek, mint anya” .
Szívesen használom én is ezeket a típusú válltáskákat, praktikus a hétköznapokon, de kirándulások és alkalmi viselet mellé is. Egyedivé teszi, a saját munka, a hímzés társaságban végezve pedig igazán örömteli kikapcsolódás lehet." Rózsa Erika
Információ: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

*

Kerek egy esztendő - meditációval egybekötött komplex hagyományőrző művészeti foglalkozás a Jeles napok jegyében

Időpont: november 17., december 15., 16:00-18:00
Helyszín: Hagyományok Háza Nyitott Műhelye

„Teljes Az Ott, és teljes Ez Itt.
Teljesből teljes emelkedik.
Teljes a teljestől elszakad.
Teljesnek mégis megmarad.”
(Idézet: Upanisadok)

kerek

Réges-régen egységet alkotott művészet, tudomány, hitvilág, bölcselet és mindennapi élet. Ezt az egységes világképet idézzük foglalkozásaink során.
Mindez az évkör szerint, a természet és az emberi élet természetes rendjének, az égi és földi Rendnek megfelelően.
Eleink még tudták… tanuljunk tőlük!
Havonta egy foglalkozást kínálunk, ami kulcs lehet önmagunk és a környező világ jobb megismeréséhez. Helyet kap nálunk mese, alkotás, ismeretátadás, beszélgetés, játék, dal, móka, kacagás a gyerekek nyelvén, az ész és a szív kettős, egymást erősítő útján közvetítve.
A foglalkozás során a gyerekek nemcsak néprajzi, hagyományismereti tudásukat bővítik, hanem olyan stressz oldási technikákat is megtanulhatnak Dibáczi Enikő gyógypedagógustól és jógaoktatótól játékosan, mesével, énekkel, amelyekkel sikeresebben veszik az év közben felmerülő akadályokat.

Várjuk a 7-12 éves gyerekek (és szüleik) jelentkezését.
A foglalkozásokat vezeti:
Dibáczi Enikő gyógypedagógus és jógaoktató és
Tánczos Erzsébet múzeumpedagógus és drámapedagógus

*

Művészet, hobbi, marketing: Várőri Adrienn, a „Több mint hobbi” oldal szerkesztőjének előadás-sorozata

Időpont: 2016., november 8., december 6., 10:00-12:00
Helyszín: Hagyományok Háza - Nyitott Műhely (1011 Budapest, Fő u. 6.)

marketing hont angela
fotó: Hont Angéla

 

Izgalmas időszakot élünk. A tömegtermelés és fogyasztói társadalom korában még mindig élő a kézművesség, de mindezek közben át is alakul. A népi iparművészettel és kézművességgel foglalkozók viszont nehézségekkel találhatják magukat szembe a hagyományos árusítás során.
Hogyan találjuk meg azokat a vevőket, akik fogékonyak a népművészet iránt? Hogyan segít ebben az internet? Mennyire hatékony a vásározás?
Hogyan segíthet egy népi iparművészen az, ha ért a marketinghez?
Ezeket a kérdéseket járja körbe Várőri Adrienn, a Több mint hobbi marketing szakértőjének kétórás előadása.

Előadások:
november 8., 10:00-12:00
Hogyan kutass piacot a vásárban és az interneten?
december 6. 10:00-12:00
Szabadulj meg az alacsony áraktól egyszer és mindenkorra!

 

A MAGYAR NÉPI IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM KIÁLLÍTÁSAI

Magyar Népi Iparművészeti Múzeum
Budapest 1011 Fő utca 6.
Nyitva tartás: keddtől szombatig 10.00 – 18.00

Játéktól a mesterségig
A Hagyományok Háza tanfolyamain végzett hallgatók kiállítása

Szeptember közepén vizsgáztak a csipkekészítő, nemezkészítő, népi bőrműves, kosárfonó, szőnyegszövő és gyékény-szalma-csuhé tárgykészítő OKJ szakképzésre járó kézműveseink, illetve a játszóházvezető hallgatóink. A kiállítás az első és másodéves tanfolyami hallgatóinak év közben elkészült alkotásait, illetve a vizsgaremekeket mutatja be. Kiállításunkon régi hagyományainkra épülő, mai tárgykultúránkba illeszkedő használati tárgyakkal, viseletdarabokkal, játékokkal és más érdekes alkotásokkal találkozhatnak az érdeklődők.

 

jatektol


Az idei évben a tanfolyamok mellett két végzett hallgatónk külföldi tanulmányútján készült alkotásait is megcsodálhatja a kedves látogató. Legeza Márta a Népi játék és kismesterségek oktatója tanfolyamunkon, Fodróczi Kármen pedig a Kosárfonó szakunkon végzett.
Anne Mette Hjornholm hazájában méltán ismert kosárfonó mester. Dániában saját kosárfonó vállalkozást vezet, oktat, kurzusokat tart, alapos szakmai tudása, kreativitása és egyedi stílusa különleges formák és kosártípusok létrejöttét eredményezte.
A dániai tanulmányúton részt vett két hallgató különleges kosárfonási technikákat sajátított el. Elkészült kosaraik külön kiállítórészben kerülnek bemutatásra.

A kiállítás november 26-ig tekinthető meg.