Bye-bye Kalifornia! - Képes beszámoló a MÁNE turnéról
Delfinek, paprikás csirkés pizza, szerencsejáték
Három hete érkezett az Egyesült Államok nyugati partjára és kezdte el három hónapos turnéját a Magyar Állami Népi Együttes. Tucatnyi sikeres kaliforniai előadással és két táncházzal a hátuk mögött a napokban elindultak az ország belseje felé. Összefoglaltuk, mi minden történt velük eddig.
Delfinek, paprikás csirkés pizza, szerencsejáték
Három hete érkezett az Egyesült Államok nyugati partjára és kezdte el három hónapos turnéját a Magyar Állami Népi Együttes. Tucatnyi sikeres kaliforniai előadással és két táncházzal a hátuk mögött a napokban elindultak az ország belseje felé. Összefoglaltuk, mi minden történt velük eddig.

A Kárpát-medence népi hagyományait átölelő Magyar Rapszódia - Amerika című élő népzenével kísért előadás hatalmas sikert arat minden helyszínen. A tiszta hagyományokat követő - a koncertszervezők kérésére modern elemektől mentes - sokszínű előadás egyaránt vonzza a gyökereiket kereső magyarokat és az ősi európai kultúra iránt érdeklődő amerikaikat is.
"Olyan produkciót kínálunk, amelyet már bemutattunk a világban. Apróbb változtatások vannak csak, mert szerettem volna kicsit frissíteni a műsort. Egy-két olyan jelenet került be, amely a folklórelőadásokra járó közönségnek elnyerheti a tetszését. Arról persze szó sincs, hogy az amerikaiak kedvéért „lemennénk békába", sőt, inkább tompítani igyekeztem az előadás show-szerű erényeit.
A fő célunk az, hogy minél többet megmutassunk magunkból. Az a szerencsénk nekünk, magyaroknak a Kárpát-medencében, hogy valami csoda folytán nagyon élőek, gazdagok, sokszínűek az ezeréves hagyományaink. Azért választottam ezt a címet, mert a komolyzene iránt érdeklődők számára a rapszódia mint műfaj teljesen egyértelmű. Mi is megcsináltuk a magunk rapszódiáját, amelyet nagy hangulatok, érzelmi hullámverések jellemeznek, lírai és talán egy-egy pillanatban kicsit szomorkás is. De ilyen a világ, ilyen az életünk, s néha meg kell nyugodni - nyilatkozta az együttes művészeti vezetője, Mihályi Gábor.

A tanckritika.hu végig figyelemmel kíséri az együttes útját, időnként összefoglalókkal jelentkezünk, részleteket közlünk a tánccsoport turnénaplójából. A Los Angeles-i előadáson ott járt Vida Virág kolléganőnk, jegyzetét itt olvashatják:
Vida Virág: Kint is – bent is című jegyzete a Los Angeles-i előadásról:
"Amikor a magyar ember a szülőföldjétől távol magyar népzenét hall, és magyar néptáncot lát, akármilyen műveltséggel bírjon is, mindenképpen elfogja a honvágy és a büszkeség (akár a műfaj rajongója, akár nem). Ha pedig a távolban mindez a Magyar Állami Népi Együttes kitűnő műsorán keresztül éri el, akkor még inkább felerősödik az identitás érzése, felértékelődik a mozdulatokban tetten érhető magyar virtus; vizuálisan vetítődnek ki a nemzeti karakterjegyek, amelyeket magunkon is felismerni vélünk.
Ami a külhoni közönségnek egzotikus, az a külföldön élő magyarok számára egyenesen az otthont jelenti. A Magyar Állami Népi Együttesnek e két érzelmi elvárás kielégítése a fő feladata a közel három hónapos, 63 (!) állomásos, 2O13-as amerikai turnén, és az együttes – úgy tűnik – ennek maradéktalanul eleget is tesz." (...)

Részletek az együttes turnénaplójából
1. rész | És mégis eljött ez a nap...
Amikor először szóba került, hogy ismét az Amerikai Egyesült Államokba jön az együttes, nem gondoltuk volna, hogy ilyen gyorsan eljön 2013. szeptember 13. Mi, táncosok csak sejtettük, hogy milyen sok szervezésre és tárgyalásra lehetett szükség, hogy végre itt lehessünk. De mi is hozzátettük a magunkét: sok izzadság, verejték, koreografálás, zeneszerzés eredményeképpen megszületett az „új" Rapszódia az amerikai közönség számára. Sokan közülünk már nem először indultak ilyen nagy útra, de legalább annyian voltunk, akik most először vállalkoztunk ilyen hosszú és hazánktól távol eső kalandra. (...)
(...) Eljött az első „munkanap", méghozzá vasárnap. San Rafael felé tartva a turnébuszunk úgy döntött, tényleg munkaszüneti napot tart. Lerobbantunk a sztrádán. Kisvártatva néhány taxit hívtak segítségül, így jutottunk el az első előadás színhelyére.
Egy közel 2000 férőhelyes színházban debütáltunk itt Kaliforniában. A titkon remélt siker nem váratott sokáig, a közönség felállva tapsolt a műsor végén.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
2. rész | Kaliforniai álom
Igen, most már érezzük, hogy milyen távol is vagyunk otthonunktól. A megérkezést követően, bevallom, nem tudatosult még bennem, hogy hol is vagyunk. A szállodai szobák, a repterek, az autópályák, lehetnek azok bárhol a világon, nem különböznek sokban egymástól. Persze tudtam, hogy több, mint tízezer km-t utaztunk, mégis, ez a távolság csak akkor vált szinte kézzel foghatóvá, amikor a szikrázó kaliforniai napsütésben megpillantottam a lenyűgöző Golden Gate- et. Bizony, ekkor már tudtam, ez Amerika.
Mozgalmas hét telt el az első beszámoló óta. Öt előadásunk volt, és két szabadnapunk. A hétfő este két pár és a zenekar San Franciscóban táncházat tartott, ahol a városi Eszterlánc néptáncegyüttes tagjai is jelen voltak, majd a csütörtöki műsort is megnézték. Az előadások jól sikerültek, remélem, mondhatjuk, hogy kezdünk belemelegedni a dologba. Helyszíntől, létszámtól függetlenül mindenütt tapsviharral, hangos éljenzéssel hálálta meg a közönség a munkánkat. Láttunk kalocsai motívumokkal hímzett blúzba öltözött hölgyet a nézőtéren, volt, aki magyar zászlóval integetett nekünk. Megható érzés volt az itteni magyarok csillogó szemébe pillantani a tapsköszönés közben.
A hétfői szabadnapon két program közül választhattunk, voltak, akik Santa Cruzba utaztak, mások pedig San Franciscóba mentek várost nézni. (...)
Tovább a teljes naplóbejegyzésekhez >>>
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
3. rész | Filmek és szerencsejátékok földjén - A MÁNE Las Vegasban
(...) Keresztülszeltük a Malibu kanyont, a Malibu partot, és már ott is voltunk a Los Angeles-i magyar házban. Mulattunk egy jót. Megismerkedtünk Tóth Tibivel, aki együtt táncolt Mihályi Gáborral az Államiban. Aztán megvendégeltek egy tál gulyással. Egészen pontosan egy cipónyi gulyással, ugyanis abban tálalták. Hazafelé menet kaptunk idegenvezetést is Hollywoodban. Megnéztünk pár híresebb stúdiót, forgatási helyszínt.
Csütörtökön korán szedtük a sátorfánkat és elhagytuk Thousand Oaksot. Elindultunk észak-keletre a sivatagba. A nap végállomása Las Vegas. Itt is meglepetés fogadta a csapatot az ide vezető út természeti csodáin kívül. Egy itt élő magyar úriember, akinek történetesen Las Vegasban van pizzériája, vendégül látta ebédre a csapatot. Díjnyertes pizzáit kóstolhattuk meg. Illetve a mi nyelvünknek legkedvezőbb paprikás csirkés pizzát. Aztán elfoglaltuk az új szállásunkat, és indulás fellépni. A vegasi közönségnek is sikerült a kedvében járni. Az előadás után megszálltuk Vegast. (...)
A teljes bejegyzés itt olvasható >>>
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Folyt.köv.!












