Külföldön sikeres magyar táncos-koreográfusok a TRAFÓ-ban
Salamon Eszter, Nagy József
Itthon kevésbé ismert, külföldön viszont ismert és elismert magyar koreográfusok előadásait láthatja a közönség az elkövetkező hetekben a TRAFÓ Kortárs Művészetek Házában. Október 11-12-én a Berlinben élő táncos-koreográfus, Salamon Eszter Mesék a testtelenségről című darabját hozza el a TRAFÓ-ba. Október 18-19-én pedig Nagy József, a TRAFÓ igazgatója lép fel a Szelevényi Ákossal közös Hollók című előadásával.
Salamon Eszter, Nagy József
Itthon kevésbé ismert, külföldön viszont ismert és elismert magyar koreográfusok előadásait láthatja a közönség az elkövetkező hetekben a TRAFÓ Kortárs Művészetek Házában. Október 11-12-én a Berlinben élő táncos-koreográfus, Salamon Eszter Mesék a testtelenségről című darabját hozza el a TRAFÓ-ba. Október 18-19-én pedig Nagy József, a TRAFÓ igazgatója lép fel a Szelevényi Ákossal közös Hollók című előadásával.

Salamon Eszter a Győri Balett elvégzése után költözött ki először Franciaországba, onnan pedig Berlinbe, ahol jelenleg is él és alkot. Mint Salamon Eszter összes előadása, a Mesék a testtelenségről is az előadóművészet határait feszegeti. Az előadás alapjául három történet szolgál: történet a mocsárról, történet a kutyáról és történet a prostituáltról. Mindegyik elbeszélés középpontjában a test változása, romlása áll. „Betegségek, a test megváltozása, öregedése. Mindaz, amiről mostanában nem illik beszélni"- mondja a táncos-koreográfus. Minderről azonban úgy beszél, hogy éppen a táncos teste hiányzik az előadásból. Helyette fényekből, hangokból, vetítésekből áll össze a darab. „Nem érdekel már a néma test, sokkal inkább a fikció, a történetmesélés. Ha a narráció alatt egy táncost látna a színpadon a néző, akkor már nem közvetlenül, hanem egy médiumon keresztül élné át az élményt."
Nagy József, a TRAFÓ igazgatójaként először lép fel az általa igazgatott intézményben. „Tudatos döntés volt részemről, hogy igazgatóságom első évében nem léptem fel az általam vezetett intézményben, inkább meglévő külföldi kapcsolataim segítségével próbáltam meg még jobban beágyazni a TRAFÓ-t a külföldi kortárs művészeti világba, illetve a magyar művészek nemzetközi mobilitását igyekeztem segíteni.." Nagy József a 80-as évek végén költözött ki Franciaországba és a TRAFÓ igazgatójává történő kinevezéséig jobbára ott élt és alkotott. A Franciaországban Josef Nadj-ként ismertté vált táncos-koreográfus szinte az egész világot bejárta már társulatával.
Míg Salamon Eszter a tánc felől a történetmesélés irányába, addig Nagy József a képzőművészet felé mozdult el az utóbbi években.
A Hollók című előadás alapötlete egy japán turné alkalmával fogant meg Nagy Józsefben, amikor egy épület tetején gyakorolt. Tőle nem messze egy holló szállt le a szomszédos háztetőre, és a táncos árnyéka a madáréra vetült. Ez a kép adta a kiinduló ötletet számára. Az előadásban a koreográfus-táncos erőteljes mozdulatokkal idézi meg a madár alakját, miközben a vásznon festékkel rögzíti mozdulatait. A madár mozgását idéző táncot Szelevényi Ákos élő jazz zenéje kíséri.
Salamon Eszter: Mesék a testtelenségről
TUDOMÁNYTALAN ZENÉS SCI-FI
75'
Angol nyelven
2013. október 11-12. 20 óra
Trafó Kortárs Művészetek Háza
Salamon Eszter a meglepetések mestere. Mindazok, akik látták a Trafóban az És akkor/ And Then-t 2011-ben, és eljönnek erre az előadásra, ezt a kijelentést nem fogják megcáfolni. A mostani előadásból egyetlen dolog biztosan hiányzik: a táncos. Pontosabban a táncos teste. Igen, bármilyen paradox is ez az állítás, a Németországban élő világhírű magyar koreográfus most éppen arra kíváncsi, milyen lenne egy test nélküli világ. Azt kérdezi magától és tőlünk, nézőktől, vajon lehetséges-e, hogy kivonjuk magunkat a testünkből? És ha igen, mennyi ideig?

Fotó: Alain Roux (nem konfirmált)
A bizonytalan jövőbe tett különös, izgalmas utazás során egy érzékelésből, érzékiségből szőtt, összetett világ épül fel a szemünk láttára (vagy inkább a fülünk hallatára): négy testetlen történet, hangokból, vetítésből, zenéből kikeverve. Történet a mocsárról, történet a kutyákról, történet a prostitúcióról – utóbbi megvalósulása a testnélküli világban bizonyos nehézségbe kerül.
Salamon Eszter saját bevallása szerint azért mozdult el a tánc felől a narráció irányába, hogy a néma test helyett a történetek beszélhessenek. Azért vette ki a táncost mint médiumot az előadásból, hogy az élményt „szűrés" nélkül, közvetlenül élhesse át a néző. A mesék a testtelenségről történetei azokról a dolgokról szólnak, amikről mostanában nem illik beszélni: az öregedésről, a betegségről, a test romlásáról, a halálról. Mindarról, amiről nem szeretünk beszélni.
A Café Budapest Kortárs Művészeti Fesztivállal közös program.
Salamon Eszter honlapja: http://www.eszter-salamon.com/
Rendező: SALAMON Eszter
Koncepció, szöveg és összeállítás: SALAMON Eszter, Bojana CVEJIC
Zeneszerző: Cédric DAMBRAIN, Terre THAEMLITZ
Zenei tanácsadó: Berno Odo POLZER
Hangterv: Peter BÖHM
Fény és képterv: Sylvie GAROT
Video kezelő és képterv asszisztens: Bertrand SCHACRE
Hangfelvételek: Bart AGA
Próba asszisztens: Sasa ASCENTIC
Technikai vezető: Thalie LURAULT
Testek: Sasa ASCENTIC, SALAMON Eszter
Produkció, szervezés: Alexandra WELLENSIEK/Botschaft Gbr, extrapole/Agnès HENRY
Szervezési asszisztens: Mariane COSSERAT
Nagy József & Szelevényi Ákos: HOLLÓK
2013. október 18-19. 20 óra
60'
Trafó Kortárs Művészetek Háza
„Nagy József festő, szobrász, fotográfus, táncos, a világ egyik legelismertebb koreográfusa néhány évvel ezelőtt Japánban, egy épület tetején gyakorolt. Tőle nem messze egy holló szállt le a tetőre, a táncos árnyéka pedig a madárra vetült – ez a pillanat adta az ötletet a Les Corbeaux című előadáshoz.

Fotó: Rémi Angeli
Vizsgálódásához Szelevényi Ákos dzsesszzenészt hívja segítségül, aki több Nagy József-előadás (Eden, Asobu, Entracte, Sho-bo-gen-zo) zeneszerzője, ezúttal viszont testi valójában is jelen van a színpadon. A hangszerek a díszlet szerves részét képezik, és ugyanígy Szelevényi Ákos sem marad meg a táncost kísérő muzsikus hagyományos szerepkörében: a színpadi cselekmény része az előadás hangjainak megszólaltatása, amelyben Nagy József is tevékenyen részt vesz. A kettős jelenlét jegyében felépülő előadásban ember és állat, mozgás és hang, kép és zene, táncos és szaxofonos folytat párbeszédet. Miközben a visszafogott kromatikájú (fekete, szürke, fehér) térben megidézik a madár hangját, mozgását, lépteinek nyomát, tollazatának színét, a táncos lépésről lépésre maga is hollóvá változik. „(Fülöp Noémi)
A Cafe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivállal közös program.
Koreográfus: Josef NADJ (NAGY József)
Zeneszerző: Akosh SZELEVÉNYI (SZELEVÉNYI Ákos)
Előadók: Josef NADJ (NAGY József), Akosh SZELEVÉNYI (SZELEVÉNYI Ákos)
Fényterv: Rémi NICOLAS
Fénytervező asszisztens: Christian SCHELTENS
Színpadterv és kellék: Clément DIRAT, Julien FLEUREAU, Alexandre DE MONTE
Színpadtechnika: Sylvain BLOCQUAUX
Hang: Jean-Philippe DUPONT
Technikusi csapat: Christian SCHELTENS, Steven LE CORRE, Julien FLEUREAU
Turné menedzser: Michel CHIALVO
Sajtó és Marketing: Mony LÉ
Produkció: Centre Chorégraphique National d'Orléans
Koprodukció: Théâtre Forum Meyrin
