Májusi programok a Hagyományok Házában

Táncszínház, táncház, vetélkedő és sok minden más

A Hagyományok Háza számos színes progamot kínál májusban. Láthatunk többek között „rítusokat felemlegető" táncszínházat és erdélyi táncantológiát a Magyar Állami Népi Együttes jóvoltából; együtt ünnepelhetjük a táncház napját a Liszt Ferenc téren, élvezhetjük a Nagyvárad Táncegyüttes egész estés vendégjátékát vagy akár a Fölszállott a páva tehetségkutató vetélkedőt. Emellett sok egyéb program, kiállítás, koncert is várja az érdeklődőket.

Táncszínház, táncház, vetélkedő és sok minden más

A Hagyományok Háza számos színes progamot kínál májusban. Láthatunk többek között „rítusokat felemlegető"  táncszínházat és erdélyi táncantológiát a Magyar Állami Népi Együttes jóvoltából; együtt ünnepelhetjük a táncház napját a Liszt Ferenc téren, élvezhetjük a Nagyvárad Táncegyüttes egész estés vendégjátékát vagy akár a Fölszállott a páva tehetségkutató vetélkedőt. Emellett sok egyéb program, kiállítás, koncert is várja az érdeklődőket.



TÁNCELŐADÁSOK

HAJNALI HOLD
Magyar Állami Népi Együttes
Táncról táncra szabadbérlet
Időpont: 2014. május 9., 19:00
Helyszín: Hagyományok Háza, Színházterem

A Magyar Állami Népi Együttes Hajnali Hold című előadása „rítusokat felemlegető" táncszínház, amely a Kárpát-medence néphagyományait dolgozza fel úgy, hogy a női princípiumot állítja a figyelem középpontjába. A hajnal a napkelte időszaka, amely a várakozással teli éjszaka sötétje után minden nap megjelenik. A hajnal – amely örökké fiatal és halhatatlan, a végtelen lehetőségek hordozója – a remény egyetemes szimbólumaként vált kulturális emlékezetünk részévé.

A hold az éjszaka bolygója, a szépség, a fény jelképe, mely sajátos és különleges szerepet töltött be minden nép hitvilágában, így a magyarban is. Mágikus funkciója ciklikus váltakozásában rejlik, melynek révén kapcsolatba kerül a születéssel, a halállal, a párválasztással, a termékenységgel, a természet titkos erőivel.

Amíg a nap az erő, a teremtő férfi jelképe, a szellem megtestesítője, addig a hold mindig a befogadó, a szellemi helyett az anyagi világhoz kapcsolódó nőiség jelképe.

fotó: Dusa Gábor

Az említett szimbólumok mindegyike közös képzetek eredménye. E szimbólumok – az elmúlt évtizedek drámai változásai ellenére, melyeket „kollektív emlékezetvesztésként" ír le a társadalomtudomány – a ma embere számára is képesek még jelentést hordozni.

A Hajnali Hold című előadás a hagyományos táncok szimbólumrendszerének, valamint az egyes mozdulattípusok hajdani jelentésének felmutatására vállalkozik. Láttatni kívánja a rég elfeledett, egykori mögöttes értelmeket, a mélyebb jelentésrétegeket.

A Hajnali Hold a folklór nyelvezetétől inspirálva szól a meghatározó női princípiumokról, a női lélekről, az ösztönök szintjéről, erről a sokszor titkos és érzéki világról. Alkalmat ad arra is, hogy a hold szemszögéből vizsgálva említést tegyen a napról, a férfi princípiumról. Felmutassa kötődésünket a múlthoz, viszonyunkat a jelenhez. Meséljen szerelemről, vágyakozásról, születésről és elmúlásról, a hétköznapokról éppúgy, mint az ünnepek profán vagy szakrális rituáléiról.

A Hajnali Hold a várakozás pillanata. A várakozásé – mielőtt felkel a Nap...

fotó: Dusa Gábor

Közreműködnek: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara, Dés András (hangfelvételről), Pál Lajos, Szengyel István meghívott zenészek
Szólót énekelnek: Herczku Ágnes, Hetényi Milán
Szólót táncol: Borbély Beatrix
A műsorban elhangzó szövegek eredeti gyűjtések és Mihályi Gábor írásai.
Zeneszerzők: Herczku Ágnes, Pál István „Szalonna"
Zenei szerkesztő: Pál István „Szalonna"
Koreográfusok: Furik Rita, Gera Anita, Mihályi Gábor, Orza Călin
Jelmeztervező: Furik Rita
Fény- és látványtervező: Kovács Gerzson Péter
Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor
Zenekarvezetők: Pál István „Szalonna", Radics Ferenc
Tánckarvezető: Kökény Richárd
Tánckari asszisztensek: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Varga Péter
Művészeti vezető: Mihályi Gábor

III. TÁNCHÁZ NAPJA
Időpont: 2014. május 10. 10.00-20.00
Helyszín: Liszt Ferenc tér

Idén is Táncház Napja – egy nap, amely a népzenéről, néptáncról szól kicsiknek-nagyoknak, országhatáron innen és túl!

A Táncház Napja egy civil kezdeményezés, amely azért jött létre, mert fontosnak érezzük, hogy megmutassuk a több mint 40 éves táncházmozgalom értékeit. Ma szerte a világban – az 1972-ben a Liszt Ferenc térről elinduló budapesti kezdeményezés hatására – fiatalok százezrei saját hagyományaik felé fordulnak, táncházakban és folkkocsmákban érzik jól magukat, népdalokat énekelnek a kirándulásokon, tánctáborokba és kézműves táborokba mennek nyaralni, divattervezők válnak híressé a hagyományos motívumok felhasználásával, népzenét és néptáncot lehet tanulni óvodától az egyetemi szintig... Szeretnénk, ha ezt a világot minél többen megismernék!

A Táncház Napja rendezvény tudatosan az önkéntességre épül, ezzel is hangsúlyozva a táncházmozgalom alulról jövő, közösségi szerveződését, a közösségek alkotó erejét.

A FÖLSZÁLLOTT A PÁVA VETÉLKEDŐ GÁLAMŰSORA

Időpont: 2014. május 11., 19:00

Helyszín: Hagyományok Háza, Színházterem

A 2012-es sikereken felbuzdulva az MTVA, a Duna Televízió és a Hagyományok Háza 2013-ban ismét meghirdette a Fölszállott a páva tehetségkutató vetélkedőt. A 2013-as népzene és néptánc seregszemle legjobbjaival 2014. május 11-én élőben is találkozhatnak a Hagyományok Háza színpadán! A 16 és 35 év közötti hagyományápoló énekesek, zenekarok és néptáncosok versenyére a teljes magyar nyelvterületről közel 300 produkciót neveztek, a televíziós elődöntőkbe azonban már csak 48 jutott tovább, amelyek közül az április 19-i döntőn választja ki a zsűri és a közönség a nyerteseket.

A műsor szerkesztője: Agócs Gergely - népzenész, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa, a Fölszállott a páva vetélkedő zsűrijének tagja

ÉDESKESERŰ – Tánc erdélyi muzsikára
Magyar Állami Népi Együttes
Dél-után sorozat
Időpont: 2014. május 14. szerda, 15:00
Helyszín: Hagyományok Háza, Színházterem

Nagy és nemes feladatra vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes „erdélyi antológiájának" színpadra állításával. Az Édeskeserű szerves folytatása annak az évek óta tartó alkotói folyamatnak, amely korszerű folklórértelmezésével, a színház eszközeinek bátor alkalmazásával, makacs következetességgel mutat rá újra és újra gyökereinkre, hagyományos kultúránk fontosságára.

Az előadás, miközben demonstrálja azt a sokszínű, egészen a középkorig visszanyúló táncos és zenei hagyományt, nem tisztára törölgetett üveglapokkal kerített múzeumi tárló, hanem annak bizonyítéka, hogy széthulló hagyományos közösségeink felgyülemlett javai - új közösségek révén - átmenthetőek a ma embere számára.

fotó: Dusa Gábor

Az Édeskeserű alkotói közül néhányan személyesen élték meg a kisebbségi lét kálváriáját, a szülőföld kényszerű vagy maguk által vállalt elhagyását. Az előadás azonban mégsem panaszos égbe-kiáltás, nem keserű önostorozás, hanem válaszkeresés az örök kérdésre, mely Erdélytől függetlenül mindannyiunk számára feltehető: szülőföldünk (múltunk) elhagyása annak elvesztése is egyben? Kaphat-e biztatást az identitásában bizonytalanná váló, a kultúrák zűrzavarában tébláboló ember?

Az Édeskeserű előadás - címéből adódóan - az ellentétes erők örök egymásnak feszülésére épülő, az alkotók egyéni látásmódját tükröző táncköltemény, mely rapszodikusan ellenpontoz komikumot tragikummal, örömöt bánattal, életet halállal, ars poeticaként mutatva fel a Nagy László-i gondolatot: „A folklórban az édes és könnyű sablon helyett kerestem az összetettebb, dinamikusabb szöveg- és dallamritmust, az abszurditásig teljes képet, a szentségtörést, a komor, de szabad lelkületet."

Zenei szerkesztő: Kelemen László
Koreográfus: Farkas Zoltán „Batyu", Mihályi Gábor, Orza Călin
Viselet- és jelmeztervező: Furik Rita
Fény- és látványtervező: Kovács Gerzson Péter
Koreográfus-asszisztens:Kökény Richárd
Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor
Közreműködik: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara
Szólót énekel: Enyedi Ágnes, Herczku Ágnes, Hetényi Milán
Zenekarvezető: Pál István „Szalonna"
Tánckarvezető: Kökény Richárd
Asszisztens: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Varga Péter
Művészeti vezető: Mihályi Gábor

NAGYVÁRAD TÁNCEGYÜTTES VENDÉGJÁTÉKA - Szerelemkert, A villa
Időpont: 2014. május 30. 19.00
Helyszín: Hagyományok Háza, Színházterem

A Nagyvárad Táncegyüttes egész estés előadásában két különálló előadást láthatunk. Az első részben a Kalotaszegről kialakult képet, tűz és víz, férfi és nő örök harcának és szenvedélyes egymásra találásának mítoszát táncolják el, míg a második előadásban egy halotti tor és a Gyimesek csodálatos táncos, zenés szokásvilága tárul elénk.

Szerelemkert - Vigyázó látomás

Páratlan népi kultúrájával, festői tájaival, mozgalmas történelmével Kalotaszeg mindenkor bő ihletforrása volt az íróknak, költőknek, festőknek, képzőművészeknek. A vidék virtuóz táncai, pompás viselete, gazdag hagyománya és tájba szerkesztett építészeti emlékeinek - templomok, harangtornyok, kúriák - harmonikus összhatása mellett magunk sem mehetünk el szótlanul. Meggyőződésünk, hogy a néprajzi adatok pontosságával és az emberi lélek és szellem mindent magába ölelő élményeivel és reflexióival együtt tehetjük gazdagabbá a Kalotaszegről kialakult képet.

Rendező, koreográfus: Orza Călin
Díszlettervező: André Csongor m. v.
Jelmeztervező: Juhász Szép Anna m. v.
Zenei szerkesztés: Kelemen László m. v.
Zenei munkatárs: Nyitrai Mariann m. v.

A villa

„kortárs" néptánc előadás Zsidó Ferenc azonos című novellája alapján

Amikor világunk majd minden hiedelmet és mítoszt száműz a mindennapjainkból, amikor nem hiszünk semmiben és semminek, és mindent meg tudunk magyarázni tudományosan, egyszer csak rájövünk, hogy mennyire törékeny az emberi lélek. Tudatalattiban mégis ott munkál a kétely: lehet hogy igaz mindaz, amit tévét nem látott vénasszonyok mesélnek, beszélnek „összevissza"? Meghal valaki s a halállal a társadalom, az élők világa megremeg. Egy halotti tor és a Gyimesek táncos, zenés szokásvilága tárul elénk az előadás kapcsán.

Rendező, koreográfus: László Csaba
Koreográfus asszisztens: Tolnai Tímea
Díszlettervező: André Csongor m. v.
Jelmeztervező: Juhász Szép Anna m. v.
Zenei szerkesztés: Molnár Szabolcs m. v.
Zenei munkatárs: Nyitrai Mariann m. v.
Ének: Brugós Anikó, Pelbát Ilona,
Tükör: László Barna m. v.

A 2002 februárjában alakult Nagyvárad Táncegyüttes Partium első, s mind a mai napig egyetlen hivatásos magyar táncegyüttese, mely ma a Nagyváradi Szigligeti Színház égisze alatt működik. Az együttes a Kárpát-medencei táncművészet egyik legfiatalabb, mégis jelentős műhelye, elsődleges célja, hogy előadásaiban a magyar hagyományos tánc- és zenekultúrát ne csupán feldolgozza, hanem időtálló társadalmi értékként tudja bemutatni. Emellett szívesen foglalkoznak más etnikumok néptáncos hagyományaival is. Autentikus folklór előadásaik, táncjátékaik és gyermekprodukcióik színes palettájáról örömére válogathat a nézőközönség minden rétege.

Munkájuk eredményeként nemcsak városukban, de Erdély-szerte és külföldön is megismerték őket. Sikerrel táncoltak számos folklórműsorban, de saját, egész estés produkcióikkal is mindenütt sikert arattak. Repertoárjukban szerepelnek táncjátékok (A só útja és Boszorkánytánc), táncos komédia (Városi komédia), adaptációk (Tamási Áron Rendes feltámadását és Bambuc ördög c. meséi, Madách Imre műve nyomán feldolgozott Tragédia), táncműsorok (Marosmentiek, Angyali vígasság, Határtalan Partium, Bartók Amerikából, Fekete Sáfrán) táncos mesejátékok (Eltáncolt cipők, A csökmői sárkányhúzás) sőt misztériumjáték (Fényességes Csillag) is.

Művészeti igazgató: Dimény Levente

Tánckar: Brugós Anikó, Kerekes Dalma, Mihucz Kinga, Pelbát Ilona, Szabó E. Ágnes, Timár Tímea, Tolnai Tímea, Iván-Zaha Enikő Kitty, Brugós Sándor, Kádár Elemér, Kacsó Bálint, Forgács Zsombor, Forgács-Popp Jácint, Rácz Lajos, Szőnyi József, Schmith Nándor

Zenekar: Nagybőgő: Kelemen M. János, Hegedű: Szabó Lóránd, Hegedű: Szilágyi Antal m.v., Hegedű: Hajnal László m.v., Cimbalom: Bartalis Botond, Brácsa, ütőgardon: Bacsó László m. v.

BARTÓK-TRILÓGIA I. RÉSZ: KINCSES FELVIDÉK
Magyar Állami Népi Együttes
Táncról táncra szabadbérlet
Időpont: 2014. május 31. szombat, 19:00
Helyszín: Hagyományok Háza, Színházterem

Korunkat a változás jellemzi. Változik gazdasági környezetünk, a társadalom, amiben élünk, változnak szokásaink, a kultúránk, változunk mi magunk is. Ebben az átalakuló világban nehéz kapaszkodót találni, mert – az állandónak és változatlannak hitt – hagyományhoz való viszonyunk is átalakulóban van. Nem elégszünk már meg a személyes tapasztalatok, közvetítők által vagy filmről, hangszalagról megismert folklór reprodukálásával. Keressük és megmutatjuk, amit ebből a kultúrából ma aktuálisnak, magunkra nézve érvényesnek, értékesnek tartunk, keressük, meghatározzuk és elhelyezzük magunkat a saját nyelvünkön, a mi világunkban.

A Kincses Felvidék című műsorával a Magyar Állami Népi Együttes a magyarországi hivatásos együttesek között először foglalja össze a Felvidék etnikailag sokszínű tánc- és zenekultúráját. Kiindulásként azon tájegységek anyagából merítettünk, ahol Bartók népzenekutatói munkássága is elindult (Gömör, Zoborvidék, Felső-Garam mente stb.), ám az igazi szándék nem egy leltár bemutatása volt, hanem inkább Bartók Kárpát-medence-koncepciójának érzékeltetése.

A Bartók-évforduló jó alkalmat kínál Bartók Béla géniuszának újbóli felfedezésére. Ráirányítja figyelmünket arra az életműre és gondolkodásmódra, mely mintaként szolgál számunkra is. Eszerint a népzene és néptánc minél tökéletesebb megismerése után, abból kiindulva, saját, mai, aktuális nyelvünket kell megalkotnunk.

A Kincses Felvidék a Bartók-trilógia első része, melyben az együttes a forráshoz legközelebbi, ahhoz leginkább hasonlító formában mutatja be az „eredetit". Az ezt követő részek, melyek a közeljövőben kerülnek színre, az absztrakció egyre magasabb szintjén követik Bartók útját, és jutnak el az inspiráló mintától a kortárs nyelvig.

Egy pár – Zoborvidék
Kanászoké – Ipolybél (Ipoly mente), Tardoskedd, Kéménd (Vág-Garam köze)
Dudacsárdás – Ipoly mente
Góralski – Szuchahora (Árva)
Oláhos – Kisdobra (Bodrogköz)
Csárdás és fogás – Bodrogköz
Csárdás – Magyarbőd (Abaúj)
Karikázó és karička – Imreg, Céke (Zemplén)
Krucena, Do šaflika – Sáros
Verbuňk, čardaš – Opálhegy, Parnó (Zemplén)
Pásztorbotoló – Gömör
Dudanóták – Zsére (Zoborvidék),
Kürt (Vág-Garam köze)
Rozkazovačky – Nagyócsa (Polyánhegyalja)
Ruszin chorovodok – Kijó (Sáros)
Odzemok – Háromszlécs (Liptó)
Hajduch, šuchom – Rimakokova (Gömör)
Vasvári és csárdás – Gömör

KONCERTEK:

„LELKEM A LELKEDDEL"
Berta Alexandra Junior Prima díjas citerás, népdalénekes lemezbemutató koncertje
Időpont: 2014. május 18., 17 óra
Helyszín: Hagyományok Háza, Színházterem

Hét év telt el Berta Alexandra első, „Ifijúság gyöngykoszorú..." című lemeze megjelenése óta. Ez idő alatt elvégezte a Liszt Fe¬renc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének mester¬képzését pengetős és népi ének szakokon. Jelenleg a Népzene Tanszék óraadó citeratanára és a Hagyományok Háza népzenei szakelőadója. Munkásságát 2013-ban Juni¬or Prima díjjal ismerték el, 2014 januárjában szülővárosa Paks Kultúrájáért kitüntetéssel jutal-mazta.

„Vágyott, beteljesült és betel¬jesületlen szerelem; bánat és öröm; várakozás és csalódás, elvágyódás és megérkezés...érzések megéneklése a magyar népdalok egyedülálló szimbó-lumrendszerével. A citera iz¬galmas hangszerpárosításokban és hangszer-összeállásokban mutatja meg sokszínűségét, ter¬mészetesen az autentikusságot megőrizve" – ezekkel a szavak-kal ajánlja a közönség figyelmé¬be második lemezét Berta Ale¬xandra.

A koncerten és a lemezen közreműködő zenésztársak a Zeneakadémia Népzene Tan¬székének jelenlegi és végzett hallgatói (Kovács Márton, Fe¬kete Márton, Cserta Balázs, Kiss Balbinat Ádám, Csasznyi Imre, Csenki Zalán, Zsikó Zoltán), Enyedi Tamás, Horváth Dávid és a Virtus együttes.

ENYEDI ÁGNES ÉS MESTEREI
Mesterek és tanítványok sorozat
Időpont: 2014. május 21., 19:00
Helyszín: Hagyományok Háza, Színházterem

„Gyermekkoromtól kezdve kiváló mesterek vesznek körül, akiknek nagyon sokat köszönhetek. Tizenegy évesen beiratkoztam a székesfehérvári zeneiskolába, ahol tíz éven keresztül Vakler Anna növendékeként olyan élményekben és szakmai munkában volt részem, ami megkérdőjelezhetetlenné tette számomra, hogy népdalénekes legyek. Anna mellett rengeteg tanácsot, lehetőséget, támogatást kaptam és kapok a mai napig Kallós Zoltántól. Ők azok, akik mindig nagy figyelemmel és szeretettel követik pályafutásomat, és akiknek véleményére és segítségére minden helyzetben számíthatok. Nekik is köszönhető az, hogy az elmúlt években Erdély számos vidékére, falujába eljutottam népdalokat gyűjteni, valamint az, hogy ma már magam is népiének-tanárként dolgozhatom.

Koncertünkön több generáció közös örömzenélését és éneklését tervezzük. A koncerten megszólalnak olyan falusi énekes asszonyok, akiket mindannyian mestereinknek tekintünk. Kallós Zoltánnal és Vakler Annával, valamint énekes tanítványaimmal közösen és külön-külön is megszólalunk." (Enyedi Ágnes)

Közreműködők: Enyedi Ágnes, Kallós Zoltán, Vakler Anna, mezőségi énekes asszonyok, a Hermann László Zeneművészeti Szakközépiskola (Székesfehérvár) növendékei, a Tázló együttes, a Magyar Állami Népi Együttes zenekara Pál István Szalonna vezetésével

Enyedi Ágnes a székelyföldi Gyergyószentmiklóson született, gyerekkora meghatározó élménye a bonchidai nagyszülőknél töltött szünidők, így a népi kultúra, az erdélyi népdalok a bölcsőtől kezdve körülölelik. Bár hegedülni is tanult nyolc évig, viszonylag korán világossá vált számára, hogy a népdaléneklés lesz választott hivatása. Már tanulmányai kezdetén megtapasztalhatta az egyéni és a csoportban való éneklés élményét mestere, Vakler Anna vezetésével. A Kisguzsalyas énekegyüttes tagjaként számos versenyen ért el sikeres eredményeket, valamint a Bakony népzenei együttessel is részt vett Székesfehérvár népzenei életében. Hamar felfigyelt rá Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató, aki hosszú évek óta tanácsokkal látja el, lemezeken való éneklésre kérte fel, valamint több alkalommal fellépési lehetőségeket és múzeumi gyakorlati munkát is biztosított számára. Rendszeresen gyűjt népdalokat idős, de még énekelni tudó asszonyoktól és férfiaktól Erdély számos településén, a megismert énekesekhez, amikor csak teheti, visszajár. 2009 szeptemberében jelent meg szólólemeze Gerlemadár szerelmével – Erdélyi magyar népzene címmel a Fonó Budai Zeneház gondozásában. 2009-ben meghívást kapott a Magyar Állami Népi Együttes Édeskeserű című műsorába, azóta az együttes más műsoraiban is gyakran közreműködik helyettesként. 2013 őszén három és fél hónapon keresztül turnézott Észak-Amerikában az együttes Magyar rapszódia – Amerika műsorának szólóénekeseként. 2011 tavasza óta a Duna Művészegyüttes egyik meghívott szólóénekese. Énekelt a Tatros együttesben; a moldvai zenét játszó Zurgó együttesben, jelenleg a Magos és a Tázló együttesek énekese. 2009-ben Népművészet Ifjú Mestere állami kitüntetést, 2011-ben Junior Prima díjat kapott magyar népművészet és közművelődés kategóriában.

KIÁLLÍTÁSOK

ÉNEKLŐ MADÁRKA
A Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület gyűjteményes kiállítása
Időpont: 2014. március 27.-május 16.
Helyszín: Népi Iparművészeti Múzeum időszaki kiállítóterme

Az Éneklő madárka című kiállításon a Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület összegyűjtött madárábrázolásos tárgyai szerepelnek. A sokszor stilizált, általános madárábrázolás mellett egyes madarakat – például a pávát – jellemző attribútumaik alapján ismerhetjük fel ezeken az alkotásokon, kerámiákon, hímzéseken, szőtteseken, fafaragásokon, csipkéken, mézeskalácson, nemeztárgyakon, de még tamburán is.

A Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület 2012-ben kapott felkérést egy népművészeti tárlat megszervezésére. A 2013-ban útjára bocsátott vándorkiállításon bemutatásra kerülő gyűjteményben több mint száz alkotás mutatja be a megyében működő alkotók míves tárgyait.

A tárlat ötletgazdája Dobosné Hajdu Anikó közművelődési szakember, hímző, az egyesület vezetőségi tagja, a hajdúsámsoni Öltögetők Klubja vezetője.

FEKETE-FEHÉR
Fülöp Pálné szövő és Fazekas Lajos fazekas kiállítása
Időpont: 2014. április 3.-június 21.
Helyszín: Magyar Népi Iparművészeti Múzeum

Két szakág, és két alkotó: a szövőasszony, Fülöp Pálné Veca mama, és Fazekas Lajos fazekas közös kiállítása. Mindketten a Népművészet Mesterei, és szakmájuk mesterei is. A (nemcsak) fehér, egyedi, leheletfinom szőttesek, és a (nemcsak) feketére égetett edények harmonikusan találnak egymásra.

A kiállítás megtekinthető 2014. június 21-ig, keddtől szombatig 10 és 18 óra között.

FAZEKASMESTEREK
Berta - Domonkos - Veres
Berta István, Domonkos László, Veres Gyula fazekasok kiállítása
Időpont: 2014. április 11.-június 14.
Helyszín: Magyar Népi Iparművészeti Múzeum

A Berta - Domonkos - Veres kiállítás három fazekas, Berta István vönöcki, Domonkos László somlóhegyi és Veres Gyula mezőtúri fazekas közös, mégis szinte demarkációs vonallal elválasztott kiállítása. A Vadak cím kifejezőbb lenne, a mindent és mindenkit, néha még saját magukat is megkérdőjelező, helyüket, de egyúttal mindig az új utakat kereső, szakmájukat kiválóan tudó, de állandóan nyughatatlan elmék nemcsak fazekas kiállítása.

„BÉKÉVÉ OLDJA AZ EMLÉKEZÉS"
Kiállítás a zsidók és nem zsidók együttélésének mindennapjaiból
Időpont: 2014. április 17.–május 18.
Helyszín: Budapest I., Corvin tér

A Hagyományok Háza Baráti Köre Egyesület a Hagyományok Háza szakmai támogatásával köztéri fotókiállítást rendez a történelemmel való szembenézés elősegítésére a Magyar Holokauszt Emlékév programjaként.

A kiállított fényképek segítségével azt kívánják megmutatni, miként lehetett békésen együtt élni és dolgozni Magyarországon – amíg hagyta a történelem és a politika. A Hagyományok Háza tevékenységi körének megfelelően elsősorban néprajzi témájú fotókat választottak, de annak érdekében, hogy teljesebb legyen a kép a 20. század első évtizedének mozgalmas, gyorsan átalakuló világáról, az úgynevezett hétköznapi kisemberek életéről a szigorúan vett néprajz témakörén kívül a városi emberek mindennapjait bemutató képeket is beválogattak.

A képeken a különböző tevékenységek, munkálkodás, tanulás, a hétköznapi élet vagy az I. világháború eseményei mind azt tanúsítják, hogy a kisemberek békében megvoltak egymással vagy egymás mellett, amíg a történelem ezt engedte. Volt olyan korszak, amikor lehetett együtt munkálkodva élni és dolgozni, ahogy számos emlék és dokumentum tanúsítja.

A kiállított fotók tíz intézmény gyűjteményéből származnak, köztük a Holokauszt Emlékközpont, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Centropa Alapítvány, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum és a Vishniac Archive gyűjteményéből. Magyar és angol feliratok magyarázzák el, mi látható a képen, mikor, hol készült, kik láthatók rajta, és ha van rá adat, mi lett a képen látható személyek, családok sorsa, vagy ha erre nincs adat, mi történt a helyi közösséggel.

A kiállítást 2014. április 17-én 16 órakor Dr. Réthelyi Miklós, az Unesco Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke és Dr. Oláh János néprajzkutató, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem rektorhelyettese nyitja meg. Közreműködik a Magyar Állami Népi Együttes zenekara.

GYEREKPROGRAM

APRÓK TÁNCA
Gyermektáncház a Hagyományok Házában
Időpont: 2014. május 9., 16., 23. 30. péntek, 17:00-18:30
Helyszín: Hagyományok Háza, Közösségi terem

Gyermek-táncházunkban hétről-hétre péntek délutánonként fogadjuk régi és új barátainkat: szeretettel várjuk azokat a játszani, táncolni, énekelni, kézműveskedni vágyó gyerekeket és szüleiket, akik szeretnének megismerkedni az évkörhöz tartozó ünnepeink és jeles napjaink szokásaival. Minden héten más hangszerből szól a talpalávaló: duda, tekerő, citera, furulya, hegedű, kontra, bőgő, koboz, gardon.

A belépődíj: 500,- Ft/fő (2 éves kor felett, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt).

Májusi tematika:

Május 9. Zöldágjárás

Május 16. Májusfaállító mulatság

Május 23. Nyárköszöntő

Május 30. Pünkösdölés

TALÁLKOZÁS A NÉPHAGYOMÁNNYAL
Ismeretterjesztő foglalkozás 7–14 éveseknek
Időpont: Május 6., 13., 20., 27., 9:00 – 13.00
Helyszín: Hagyományok Háza, Színházterem

Programunkon a Kárpát-medence magyarságának folklórjával és kézműves hagyományaival ismerkednek a gyerekek.

A délelőtt első felében a Magyar Állami Népi Együttes közreműködésével zenés-táncos barangolást teszünk a Kárpát-medencében. Különböző területekről választott táncpéldákkal szemléltetjük néptánchagyományunk és tánctípusaink gazdagságát, történeti vonatkozásait.

Az előadást követően a bukovinai székely származású népdalénekes és mesemondó, Fábián Éva mesél a gyerekeknek.

A nap hátralévő részében kézműveskedés, élőzenés táncházi foglalkozás, népi játék és hangszerbemutató vár a gyerekekre.

A program menete:

08:45: Érkezés

09:00: Magyar Állami Népi Együttes bemutatója

09:50: Mesehallgatás

10:15-10:30: Szünet

10:30-12:45: Kézműves-foglalkozások, táncház, hangszerbemutató, játék

Hagyományok Háza
1011 Budapest, Corvin tér 8.
(az eltérő helyszínt külön jelezzük!)
Jegyinformáció: 225-6056, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
www.hagyomanyokhaza.hu