Őszi programok a Hagyományok Házában
Koreográfusgálával és MÁNE-bemutatóval
A Hagyományok Háza megszokottan színes programjai mellett két izgalmas újdonsággal is várja közönségét. Az egyik egy új előadás-sorozat, amely a színpadi néptáncművészet kiemelkedő, fiatal koreográfusaira fókuszál, ennek keretében, nulladik előadásaként az idei Zalai Kamaratánc Fesztivál díjnyertes koreográfiáit láthatjuk. November közepén pedig a Magyar Állami Népi Együttes legújabb bemutatója kerül színpadra, Megidézett Kárpátalja címmel. Az előadás rendező-koreográfusa Mihályi Gábor.
Koreográfusgálával és MÁNE-bemutatóval
A Hagyományok Háza megszokottan színes programjai mellett két izgalmas újdonsággal is várja közönségét. Az egyik egy új előadás-sorozat, amely a színpadi néptáncművészet kiemelkedő, fiatal koreográfusaira fókuszál. Ennek keretében, nulladik előadásként az idei Zalai Kamaratánc Fesztivál díjnyertes koreográfiáit láthatjuk 12-én. November közepén pedig a Magyar Állami Népi Együttes legújabb bemutatója kerül színpadra, Megidézett Kárpátalja címmel. Az előadás rendező-koreográfusa Mihályi Gábor.
TÁNC
FÓKUSZBAN A KOREOGRÁFUSOK
Az idei Zalai Kamaratánc Fesztivál díjnyertes koreográfiái
Időpont: 2014. október 12. 17:00
Helyszín: Hagyományok Háza, Színházterem
A Hagyományok Háza és a Magyar Táncművészek Szövetsége új előadás-sorozatot indít, amely a színpadi néptáncművészet kiemelkedő, fiatal koreográfusait állítja fókuszba.
A sorozat nulladik előadásaként 2014. október 12-én, 17 órától a legfrissebb táncszínházi produkciók gáláját rendezi meg a Hagyományok Háza, vagyis azokat a darabokat mutatja be, amelyek XXVI. Zalai Kamaratánc Fesztiválon táncszínházi kategóriában díjat nyertek.
fotók: Majnik Zsolt
Az előadás képet nyújt a ma aktív koreográfusok világképéről, látásmódjáról, az őket foglalkoztató, jelen korunk diktálta kérdésekről és az arra adott válaszokról – kifejezve mindezt a tánc szavak feletti nyelvén: ritmussal, csizmakopogással, kannával, mankóval, tapssal – hol távolságtartóan, hol intim közelségben, hol humorral, hol komolyan, de mindig érzelem dúsan, szenvedéllyel.
Egyedülálló alkalom ez, hiszen a színpadon olyan koreográfiák lesznek láthatóak, melyek nem repertoár darabok, hanem a fesztiválra készült versenyszámok. A díjnyertes, fiatal koreográfusok között megtalálhatók a Magyar Állami Népi Együttes, a Mecsek Táncegyüttes és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncosai. Nemes Szilvia, Ágfalvi György, Juhász Zsolt, Kovács Márton – Bognár József, Sánta Gergő és Ifj. Zsuráfszky Zoltán tánckompozícióit a Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes, a Honvéd Táncműhely, az Angyalföldi Vadrózsa Táncegyüttes, a Mecsek Táncegyüttes, a Csepp Táncműhely és a Bihari János Táncegyüttes adja elő.
- Sánta Gergő: Hecc (Honvéd Táncműhely) | Orsovszky István koreográfusi díj
- Ifj. Zsuráfszky Zoltán: „Sebes Vándor" (Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes) | Táncszínházi kategória, koreográfusi nívódíj 3. fokozat
- Nemes Szilvia: Légy jó mindhalálig! (Angyalföldi Vadrózsa Táncegyüttes) | Táncszínházi kategória, koreográfusi nívódíj 3. fokozat
- Kovács Márton – Bognár József: Kockázatok és mellékhatások (Mecsek Táncegyüttes) | Táncszínházi kategória, koreográfusi nívódíj 2. fokozat
- Ágfalvi György: Semmiből a semmibe (Csepp Táncműhely)| Táncszínházi kategória, koreográfusi nívódíj 2. fokozat
- Juhász Zsolt: Találkozások – In Memoriam Gy. K. (Bihari János Táncegyüttes)| Táncszínházi kategória, koreográfusi nívódíj 1. fokozat
Konferál és a beszélgetést moderálja: Nemes Szilvia
A beszélgetés főbb témakörei:
- Kortárs vagy táncszínházi?
- Mi az egyiknek és mi a másiknak a jelentése?
- Lehet-e a néptánc kortárs?
- Felkészült-e a befogadó közeg a néptánc modern feldolgozásai iránt?
- Ki tud-e alakítani egy önálló műfajt a táncművészetben?
A beszélgetőtársak: Fuchs Lívia, Mihályi Gábor, Szögi Csaba és a koreográfusok
Megidézett Kárpátalja - Hágókon innen és túl
BEMUTATÓ
2014. november 16. 19 óra - Nemzeti Színház
2014. november 21. és 22. 19 óra - Hagyományok Háza
Olyan időket élünk, olyan érzelmi állapotban léteznek a körülöttünk élő emberi közösségek, amelyek hosszú ideig már nem képesek elviselni a környezetünkből érkező zajt és a lelkekben támadt zavart. A hitetlen életvitelbe, a hiteltelen emberi modellekbe, az értékzavarba belefásult mai emberek számára a szólamszerű tanítások képtelenek már lelki támaszt nyújtani, képtelenek életerővel, zendülő lelkesedéssel vagy tettre kész hittel feltölteni őket.
A világra érzékenyebben reagáló alkotó emberek szüntelenül keresik a választ az emberi létezés alapkérdéseire: mi tart meg bennünket, és mi tart fenn bennünket? Mi az, ami a miénk még, mi az, amitől önmagunk lehetünk?
A népművészet formanyelvén megszólaló színpadi alkotók még inkább a lélekmegtartó, lélekemelő állapotokat keresik. Az igazi élményeket, a bartóki „tiszta forrásból" érkező inspirációkat.
Minden kultúra a saját lelkét őrzi és éli kicsiben, de benne van sejtjeiben az egyetemes emberi kultúrához való tartozás öröksége is. Ennek az örökségnek a része az elfogadás, a szolidaritás, az együtt élő népek viszonyának egymás mellé rendelése, és nem hierarchiába rendezése. „Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé – szabad, és mentes a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől-szomjától" – valljuk Pilinszky Jánossal együtt.
A Megidézett Kárpátalja, Hágókon innen és túl című előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be egy antológia keretében a Keleti-Kárpátokban és annak előterében, Kárpátalján élő népek: magyarok, ruszinok, románok, cigányok, zsidók sokszínű és gazdag tradicionális kultúráját. Felmutatva mindazt, ami e népek hagyományaiban közös, és mindazt, ami nemzeti sajátosság. A hangsúlyt azonban a közös gyökerekre helyezve, szemléletesen érzékeltetve a közös történelmi múltból származó törvényszerű hasonlóságokat. (Azok a ruszin népek, melyek mai napig őrzik II. Rákóczi Ferenc emlékét, büszkén vallják, hogy őseik a magyarokkal együtt hűségesen védték a „nagyságos fejedelem" várait.)
A hagyomány átörökítése, a saját és a velünk együtt élő népek folklórnyelvének ismerete a találkozások és saját magunk kinyilatkozásának lehetőségét teremtik meg. A színház ezeknek a találkozásoknak az esélye, a tükre. A tükör, amibe jó belenézni, mely annak is felmutat, aki megalkotja, és annak is, aki majdan nézői csendjében megéli az inspiratív elfogadás és befogadás állapotát.
Közreműködnek: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara, Szlama László (felvételről), Pál Lajos, meghívott zenészek
Szólót énekelnek: Herczku Ágnes, Hetényi Milán
Az Idéző szerepében: Bakos Gabriella
Zeneszerző: Pál István „Szalonna"
Zenei szerkesztő: Pál Lajos
Koreográfusok: Fitos Dezső, Kocsis Enikő, Kökény Richárd, Mihályi Gábor
Jelmeztervező: Furik Rita
Díszlettervező: Molnár Zsuzsa
Videoanimáció: Soós Andrea
Fény: Győri László
Művészeti munkatárs: Orza Calin
Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor
Zenekarvezetők: Pál István „Szalonna", Radics Ferenc
Tánckarvezető: Kökény Richárd
Tánckari asszisztensek: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Varga Péter
Művészeti vezető: Mihályi Gábor
ANGYALFÖLDI VADRÓZSA ÉS VADVIRÁG TÁNCEGYÜTTES: HANGoLATok
Vásárhelyi László Táncszínpad
Időpont: 2014. október 18., 19:00
Helyszín: Hagyományok háza, Színházterem
Az Angyalföldi Vadrózsa és Vadvirág Táncegyüttes egy nagy utazásra hívja a nézőket, melynek során különböző vidékek, nemzetiségek és korosztályok tánc- és zenekultúrájába nyújtanak betekintést. Színpadra kerülnek az erdélyi Kalotaszeg és Ördöngősfüzes páros- és férfitáncai, a felvidéki Mátyusföld, Zoboralja, Gömör magyar és Ocsova, Pozdišovce szlovák nemzetiségeinek sokszínű zenei világán és táncán keresztül a hagyományos paraszti élet különböző viselkedésmódjai, a gyerekek pedig Bukovina és Kalocsa mozgáskultúráját mutatják be életkoruknak megfelelően, játékos formában.
Az előadás célja, hogy látványos koreográfiák, lendületes zenei összeállítások és sokszínű, autentikus viseletek segítségével élményszerűen bemutasson egy körképet a Kárpát-medence tánckultúrájáról és az angyalföli táncegyüttes életéről, munkájáról.
Vadvirág Tánccsoport oktatói, koreográfusai: Fundák-Kaszai Lili és Fundák Kristóf
Vadrózsa Táncegyüttes művészeti vezetői, koreográfusai: Hortobágyi Ivett és Fundák Kristóf
Zenei asszisztens: Boda Gellért
Zenei kíséret: Zagyva Banda
Az Együttesről:
Az Angyalföldi Vadrózsa Táncegyüttes 1992-ben alakult az Építők Vadrózsák Táncegyüttes és Vadvirág Táncegyüttes táncosaiból. Az Együttesünk célja a magyar nyelvterület tánckultúrájának megismerése, eredeti táncanyagok feldolgozásán, színpadra vitelén keresztül. Feladatunknak tekintjük a magyar folklór hagyományainak őrzését, értékeinek átadását Martin György munkásságát tekintve példának.
VIDRÓCZKI NÉPTÁNCEGYÜTTES: PALÓCORSZÁG GYÖNGYEI
Almárium sorozat
Időpont: 2014. október 25. 17:00
Helyszín: Hagyományok Háza, Színházterem
A méltán híres Vidróczki Néptáncegyüttes a néptánc szakma krémjének számít. A fél évszázadot megélt együttes életében olyan neves művészek is megfordultak, mint Tímár Sándor vagy a szintén Kossuth-díjjal rendelkező, ma a Nemzeti Táncegyüttest vezető Zsuráfszky Zoltán. A híres múlt s a több évtizedes táncos s színpadi tapasztalat meghozta gyümölcsét, hiszen 2012-ben Csokonai-díjjal jutalmazták az együttest.
A Hagyományok Háza több évre visszatekintő Almárium című programsorozata egyik fontos állomása a Mátra vidék, s a palócok egyik gyöngyszemének tartott terület bemutatása.
Ezen a napon találkozhatunk még ma is élő hagyományőrző mesterekkel, akikkel Agócs Gergely beszélget majd. A műsor második részében a Vidróczki Néptáncegyüttes Palócország gyöngyszemei című műsorát láthatják.
Láthatunk táncokat Ecsédről, megláthatjuk hogy járták az igazi gyertyás táncot Nagyrédéről, mely a Kárpát-medence néptáncos örökségének egyik kuriózuma. De láthatunk táncokat és gyönyörű viseleteket Gyöngyöspatáról, ahol a helyi öregek még ma se restek felöltözni a nagyobb ünnepeken a gyönyörű viseletükbe, vagy a gyöngyösi cigányok táncaiba is bepillantást nyerhetünk, a Mátra vidék híres pásztorainak furulyajátékát is hallhatjuk az előadásban.
Műsor:
1. Nyitókép
2. Nagyrédei gyertyástánc
3. Mátra vidéki asszonycsárdás
4. Gyöngyöspatai és bagi csárdás
5. Ecsédi gyalogos és sergős
6. Gömöri botoló, csárdás és verbunk
7. Pletyka- táncok a felvidéki Ocsováról
8. Gyöngyöspatai, nagyrédei csárdások
9. Rimóci friss csárdás
10. Gyöngyösi cigánytánc
11. Mátrai képek
12. Zárókép
Együttes tiszteletbeli elnöke: id. Zeltner Imre
Együttes vezető: Ombódi András
Művészeti vezető és asszisztens: Gyurka Gergely és Maksa Henrietta (Népművészet Ifjú Mestere)
Koreográfiák készítette: Gyurka Gergely és Maksa Henrietta
Műsort szerkesztette: Maksa Henrietta
ZENE
DUDÁS KLÁRA ÉS MESTEREI
Mesterek és tanítványok sorozat
Időpont: 2014. október 15., 19 óra
Helyszín: Hagyományok Háza, Színházterem
"Az első citerás, akit megismertem a nagyapám volt, tőle nővérem is sokat tanult. Óvodás koromtól kezdve évről évre nőtt bennem az elhatározás, hogy komolyabban foglalkozzam azzal a hangszerrel, ami régen nélkülözhetetlen volt a szegényebb réteg számára. Nagyapához sokat jártam; először csak hallgatózni, majd a pengető is kezembe került. A citera szeretete az általános iskolai éveimet ugyanúgy végigkísérte, ahogy a mai napig az életem része. Mestereimtől, akikkel az évek során összehozott a sors, rengeteget tanultam mind emberileg, mind szakmailag. Hálával tartozom mindannyiuknak sokéves munkájukért, és amiért megtisztelnek azzal, hogy részt vesznek a koncerten." (Dudás Klára)
Műsor:
1. Somogyi dallamok
2. Sarkadi népdalok Sajti Mihály játéka nyomán
3. Kunsági népdalok
4. Kócs Imre repertoárjából
5. Buzai népdalok
6. Kalotaszegi népdalok
8. Rábaközi dudanóták
9. Lőrinczrévi pontozó,csárdás és szapora
10. Kürti dallamok
11. Szatmári dallamok
Dudás Klára mesterei:
Nauer-Agárdi Éva, Dragony Gábor – citera
Juhász Erika, Bartháné Kallós Angelika – ének
KIÁLLÍTÁS
A Magyar Népi Iparművészeti múzeum és időszakos kiállítótermének októberi kiállításai
Magyar Népi Iparművészeti Múzeum
Budapest 1011 Fő utca 6.
Nyitva tartás: keddtől szombatig 10.00 – 18.00
Magyar Népi Iparművészeti Múzeum
időszakos kiállítóterme
Budapest, 1011 Szilágyi Dezső tér 6.
Nyitva tartás: hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között, pénteken 9 és 13 óra között
SÜSSÜNK-FŐZZÜNK
Kabai Kiss Erzsi fazekas népi iparművész kiállítása
A kiállítás megtekinthető: 2014. október 3. – november 21.
Helyszín: Magyar Népi Iparművészeti Múzeum időszaki kiállítóterme
Nyitva tartás: hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között, pénteken 9 és 13 óra között
A JÁTÉKTÓL A MESTERSÉGIG
A Hagyományok háza népi játék és kismesterségek oktatói tanfolyamának munkáiból készült kiállítás.
A kiállítás megtekinthető: 2014. október 2. – november 22.
Helyszín: Magyar Népi Iparművészeti Múzeum
Nyitva tartás: keddtől szombatig 10 és 18 óra között
„HASS, ALKOSS, GYARAPÍTS"
Kézműves alkotóházak kiállítása
A kiállítás megtekinthető: 2014. október 10. – 2015. május
Helyszín: Magyar Népi Iparművészeti Múzeum
Nyitva tartás: keddtől szombatig 10 és 18 óra között
---------
HAGYOMÁNYOK HÁZA
1011 Budapest, Corvin tér 8.
(az eltérő helyszínt külön jelezzük!)
Jegyinformáció: 225-6056
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
www.hagyomanyokhaza.hu
