A Hagyományok Háza októberi programjai
A Hagyományok Háza és a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum októberi programjai hagyományőrzőknek, táncos lábúaknak, kicsiknek és nagyoknak.
Hagyományok Háza
1011 Budapest, Corvin tér 8.
(az eltérő helyszínt külön jelezzük!)
Jegyinformáció: 225-6056
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
www.hagyomanyokhaza.hu
TÁNC
MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES: ÉDESKESERŰ
Időpont: 2015. október 6. 20:00
Helyszín: Hagyományok Háza, Színházterem
Nagy és nemes feladatra vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes „erdélyi antológiájának" színpadra állításával. Az Édeskeserű szerves folytatása annak az évek óta tartó alkotói folyamatnak, amely korszerű folklórértelmezésével, a színház eszközeinek bátor alkalmazásával, makacs következetességgel mutat rá újra és újra gyökereinkre, hagyományos kultúránk fontosságára.
Az előadás, miközben demonstrálja azt a sokszínű, egészen a középkorig visszanyúló táncos és zenei hagyományt, mely szinte napjainkig ránk öröklődött, mégsem leltár és nem tudományos összegzés. Nem tisztára törölgetett üveglapokkal kerített múzeumi tárló, hanem a kultúra folyamatosságának a felmutatója. Annak bizonyítéka, hogy széthulló hagyományos közösségeink felgyülemlett javai - új közösségek révén - átmenthetőek a ma embere számára.
Fotó: Dusa Gábor
Az Édeskeserű alkotói közül néhányan személyesen élték meg a kisebbségi lét kálváriáját, a szülőföld kényszerű vagy maguk által vállalt elhagyását. Az előadás azonban mégsem panaszos égbe-kiáltás, nem keserű önostorozás, hanem válaszkeresés az örök kérdésre, mely Erdélytől függetlenül mindannyiunk számára feltehető: szülőföldünk (múltunk) elhagyása annak elvesztése is egyben? Maradhat-e, és ha igen, mi, hátrahagyott javainkból? Kaphat-e biztatást az identitásában bizonytalanná váló, a kultúrák zűrzavarában tébláboló ember?
Az Édeskeserű előadás - címéből adódóan - az ellentétes erők örök egymásnak feszülésére épülő, az alkotók egyéni látásmódját tükröző táncköltemény, mely rapszodikusan ellenpontoz komikumot tragikummal, örömöt bánattal, életet halállal, ars poeticaként mutatva fel a Nagy László-i gondolatot: „A folklórban az édes és könnyű sablon helyett kerestem az összetettebb, dinamikusabb szöveg- és dallamritmust, az abszurditásig teljes képet, a szentségtörést, a komor, de szabad lelkületet."
Zenei szerkesztő: Kelemen László
Koreográfus: Farkas Zoltán „Batyu", Mihályi Gábor , Orza Călin
Viselet- és jelmeztervező: Furik Rita
Fény- és látványtervező:
Kovács Gerzson Péter
Koreográfus-asszisztens: Kökény Richárd
Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor
Előadja a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara
Szólót énekel: Enyedi Ágnes, Herczku Ágnes, Hetényi Milán
Zenekarvezető: Pál István Szalonna
Tánckarvezető: Kökény Richárd
Művészeti vezető: Mihályi Gábor
ARADI KAMARASZÍNHÁZ, TABÁN TÁNCEGYÜTTES, JUHÁSZ ZENEKAR: 13
Időpont: 2015. október 7. 19:00
Helyszín: Hagyományok Háza, Színházterem
Az előadás az aradi tizenhárom vértanúról kíván megemlékezni egy 60 perces műsorban, melyben a tánc, mint kifejezőeszköz és az élő zene szolgálja a dramaturgiai szálat.
Nem történelmi vagy dokumentarista táncelőadásról van szó. Nem jelenít meg egyéni sorsokat, inkább az aradi vértanúk történetének tragikuma kerül fókuszba, és általában a kivégzés hátborzongató rettenete.
Az előadásban egy, közös sorsként jelenik meg a tizenhárom vértanú, illetve a velük történtek, személyükkel kapcsolatos események, amelyek az akasztás előtti pár napban történtek, történhettek.
fotó: Nagy Ottó
A Tizenhárom főszereplője Haynau figurája, zenéje pedig különleges ötvözete a magyar és szerb népzenének, a kortárs zenének, és francia sanzonok is elhangzanak benne – például József Attila Miért legyek én tisztességes... kezdetű versének szövegével. A 14 férfi táncos mellett egy női szereplője van az előadásnak, az „Örök nő": anya, lánytestvér, szerető.
A produkciót erős látványvilág jellemzi, hiszen a téma is megköveteli az intenzitást – a füst, szárazjég, a különleges fények mintegy felerősítik a jelenetek súlyát.
A különleges kortárs táncjáték a békéscsabai Tabán együttes, az Aradi Kamaraszínház és a szabadkai Juhász zenekar közös munkája.
Táncosok: Gazsi László, Szilágyi András, Győri Krisztián, Gál Zoltán, Nagy Márton, Baracsi Gergő, Horváth Dániel, Németh Antal (Aranysarkantyús Táncos), Balogh Dávid, Harmati Patrik, Szabados Tamás, Földesi Márton, Molnár Bálint
Haynau szerepében: Móricz Bence (Aranysarkantyús Táncos) A Nő szerepében: Gál Nóra
Zene: Juhász zenekar (Juhász Gábor, Juhász Gyula, Dvoracsko Szebasztian, Vas Endre, Ölveczky Tamás, Barity Zorán, Cimber Ferenc)
Társrendező: Tapasztó Ernő
Rendező – Koreográfus: Farkas Tamás
„MEGKONDULT AZ ESTHARANG"
Gencsapáti hagyományőrző Néptáncegyüttes és Szökős Táncegyüttes
Almárium sorozat
Időpont: 2015. október 17. 17:00
Helyszín: Hagyományok Háza, Színházterem
„Megkondult az estharang, csend lett a mulató házban. Elvégezték imáikat, aztán dalolva elmentek vacsorázni a lányok. Most nem jöttek addig a mulató helyre, míg a leányszedő legények el nem mentek értek. Addig a legények pedig összeálltak köralakba, a czigányok húzták nekik a verbung muzsikát..."
Egy 1903-as híradás ekképp írja le a hajdani gencsi mulatságok egy-egy mozzanatát, a műsor közreműködői pedig megkísérlik megeleveníteni mindazt, ami ezek után történhetett. Az előadásban megmutatkozik Vas megye hagyományos magyar, valamint polgáriasult táncos öröksége, de szerephez jutnak a vidék nemzetiségeinek táncai is. Életre kelnek mind a századforduló viaszhengerein megőrzött rítusénekek, mind a burgenlandi magyarság kevéssé ismert zenei hagyománya. A műsor keretében a terület néprajzi értékeiről és a folklórmozgalom kibontakozásáról beszélnek annak szakértői, résztvevői.
Közreműködnek:
Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttes
Ispiláng Néptáncegyüttes
Szökős Néptáncegyüttes
Gradišće Horvát Kulturális Egyesület
Fülöp Ferenc-, Vincze Ferenc- és a népművészet ifjú mestere díjas szólisták
Boglya Népzenei Együttes
Együttesvezetők: Varga Albin, Spiegel Zoltán és Spiegel-Szabó Viktória, Gaspari Gábor, Skrapits Péter
Művészeti vezető: Molnár Péter
HAGYATÉKOK – AZ ERDÉLYI TÁNCCIKLUSOKRÓL
Bekecs Néptáncegyüttes
Határon túli magyar táncegyüttesek előadása
Időpont: 2015. október 24. 19:00
Helyszín: Hagyományok Háza, Színházterem
A tánc a történelem folyamán divatként terjedt Európában, a fejlettebb nyugati területekről keletre, a fejedelmi udvarok közvetítésével. Így vette át fokozatosan a paraszti kultúra az adott kor táncait. A Kárpát-medence, főként Erdély, nem csak asszimilálta az újabb táncdivatokat, de megtartotta a régieket is. A Hagyatékok című előadás alakulásuk lehetséges sorrendjében sorakoztatja fel a különböző erdélyi táncműfajokat, egyetlen „ezerarcú" dallamunk segítségével.
A gazdag néptánchagyományú Nyárádszereda együttese helyieket és környékbeli fiatalokat egyesít. Műsoraikban a helyi táncok és népszokások bemutatása mellett más tájegységek táncait és szokásait is előszeretettel viszik színpadra. A Bekecs Néptáncegyüttes felnőttcsoportja Erdélyből az egyetlen csapat, amely továbbjutott a 2014-es Fölszállott a páva tehetségkutató verseny élő adásába, sőt döntősként átvehette „A legjobb határon túli előadó" különdíjat.
Koreográfia: Benő Barna Zsolt
Zenei szerkesztő: Bartis Zoltán
Zene: Üver Zenekar
FÓKUSZBAN TÍMÁR SÁNDOR ÉS FARKAS ZOLTÁN BATYU
Időpont: 2015. október 31. 19:00
Helyszín: Hagyományok Háza, Színházterem
A Hagyományok Háza és a Magyar Táncművészek Szövetsége új előadás-sorozatában a színpadi néptáncművészet kiemelkedő koreográfusait állítja fókuszpontba. Az est első részében egy ma már klasszikus, a színpadi tánctörténetben megkerülhetetlen alkotó emblematikus koreográfiái jelennek meg, amelyek az adott kor mindenféle társadalmi, kulturális vagy akár politikai befolyásolása ellenére is örökérvényűvé váltak. Az est második részében egy még aktívan alkotó koreográfus műveit mutatjuk be, reményeink szerint meggyőzően érzékeltetve ezáltal a színpadi néptáncművészet szerves fejlődését, a törvényszerű hasonlóságokat és különbségeket, a jelen korunk diktálta új kérdéseket és az arra adott aktuális válaszokat. A múlt és a jelen „megidézésében" a hivatásos táncegyüttesek mellett a legjobb öntevékeny együttesek közreműködésére is számítunk. A koreográfiák bemutatása után lehetőséget nyújtunk az alkotókkal való beszélgetésre.
fotók: Suhan Kotansky és Timár Sára
Tímár Sándor 1930. október 2-án született Szolnokon. Pályafutását a Molnár István által vezetett SZOT Művészegyüttes táncosaként kezdte, majd a Bartók Béla Táncegyüttes vezetője lett, amelyet 1958-tól huszonkét éven át irányított. Az 1950-es évektől kezdve széles körű gyűjtőmunkát folytatott, újszerű néptánc-pedagógiai módszerével jelentős szerepet vállalt a táncházmozgalom elindításában. 1971-től az Állami Balettintézet néptánctagozatának tanára, később tanszékvezetője, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője. Pedagógiai munkássága révén nagy érdemeket szerzett az újfolklorista szemlélet magyarországi és külföldi elterjesztésében. 1993-ban feleségével, Timár Böskével megalapította a Csillagszemű Gyermektáncegyüttest, amely több száz gyermeket foglalkoztat. 1999-ben jelent meg Néptáncnyelven című könyve. 2014-ben Kossuth-díjjal jutalmazták, ugyanebben az évben a Nemzet Művésze díjjal ismerték el munkásságát.
Az est programja válogatás a mester három alkotói korszakából.
Farkas Zoltán Batyu táncos, koreográfus, pedagógus. Az Állami Balettintézetben végzett néptáncművészként 1975-ben, közművelődés-pedagógia és népművelés-pedagógia szakos tanár. 2012-ben a szerezte meg a tánctanári (kortárstánctanári is) szakképesítést. 1975 és 1984 között az Állami Népi Együttes szólótáncosa, tánckari asszisztense, ahol különösen a nagy virtuozitást igénylő eredeti néptáncok előadásában tűnt ki. 1983-ban a Párhuzam csoport tagja, majd 1984-től a Kodály Kamara Táncegyüttes táncosa, alapító társvezetője. Művészeti vezetője volt a Kecskeméti Táncegyüttesnek és a Bartina Néptáncegyüttesnek. 1993-tól a Muzsikás együttes állandó vendégművésze. Kiterjedt pedagógiai munkát végez szinte minden földrészen, Argentínától Kanadán és Ausztrálián át Tajvanig. Tanít a Táncművészeti Szakközépiskolában, a Magyar Táncművészeti Főiskolán, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékén, a Kortárstánc Főiskolán és a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Táncfilmek (Szól a világ, Hommage a Bartók, Bánk bán – operafilm), számos szóló és együttesi (Magyar Állami Népi Együttes, Duna Művészegyüttes, Tanac Néptáncegyüttes) koreográfia és egész estés mű megalkotója. Harangozó Gyula-díjas, érdemes művész.
Közreműködő együttesek: Csillagszemű Gyermektáncegyüttes, Magyar Állami Népi Együttes
Kísér a Tündök Zenekar Bodnár Balázs vezetésével és a Magyar Állami Népi Együttes zenekara Pál István Szalonna vezetésével.
Táncszakértő és előadó: Kővágó Zsuzsanna
GYEREKPROGRAM
APRÓK TÁNCA
Gyermektáncház a Hagyományok Házában
Időpontok: 2015. szeptember 11., 18., 25, péntekenként 17.00 és 18.30 között
Helyszín: Hagyományok Háza, Halmos Béla terem
fotó: Legeza Márti
Gyermek-táncházunkban hétről-hétre péntek délutánonként fogadjuk régi és új barátainkat: szeretettel várjuk azokat a játszani, táncolni, énekelni, kézműveskedni vágyó gyerekeket és szüleiket, akik szeretnének megismerkedni az évkörhöz tartozó ünnepeink és jeles napjaink szokásaival. Minden héten más hangszerből szól a talpalávaló: duda, tekerő, citera, furulya, hegedű, kontra, bőgő, koboz, gardon. Szeptemberben szüreti és szőlőlopó mulatsággal, Szent Mihály napi vásárral, valamint az azokhoz kapcsolódó népszokásokkal, táncokkal, zenével kézműves foglalkozással várjuk a gyerekeket.
HAMUPIPŐKE – Tündérmese Benedek Elek nyomán
Bekecs Néptáncegyüttes
Eltáncolt mesék sorozat
Időpont: 2015. október 24. 11:00
Helyszín: Hagyományok Háza, Színházterem
fotó: Ocskay Bence
A nyárádszeredai együttes tündérmeséje a népzene és néptánc nyelvén mesél a gyerekeknek a boldogság kereséséről és megtalálásáról. Hamupipőke a gonosz mostoha és lányai rabságából keresi a kiutat és az elveszített „éden"-t, a királyfi pedig a megromlott, pénzközpontú világból akar menekülni. A türelmes, kitartó keresés és ellenszegülés a királyi család akaratának azonban nem könnyű feladat. Külön-külön indulnak el, majd a végén összetalálkoznak, és „élnek, míg meg nem haltak...".
Rendező-koreográfus: Ivácson László
Dramaturg: Fazakas Misi
Zene: Fazakas Levente és a Heveder zenekar
Fotó: Ocskay Bence
A műsor időtartama 40 perc, utána kézműves-foglalkozást tartunk. Óvodai és iskolai csoportok jelentkezését is várjuk.
KIÁLLÍTÁS
A Magyar Népi Iparművészeti múzeum kiállításai
Magyar Népi Iparművészeti Múzeum
Budapest 1011 Fő utca 6.
Nyitva tartás: keddtől szombatig 10.00 – 18.00
ANGYALJÁRTA UTAK
Csuporné Angyal Zsuzsa fazekas-mézeskalácsos, Csokonai-díjas népi iparművész kiállítása
Helyszín: Magyar Népi Iparművészeti Múzeum
Nyitva tartás: keddtől szombatig 10 és 18 óra között
A kiállítás megtekinthető: 2015. október 17-ig
A Magyar Népi Iparművészeti múzeum időszaki kiállítótermének októberi kiállítása
Magyar Népi Iparművészeti Múzeum időszaki kiállítóterme
Budapest, 1011 Szilágyi Dezső tér 6.
Nyitva tartás: hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között, pénteken 9 és 13 óra között
Project R.E.D.: Roots of the European Design - Az európai design gyökerei
Nemzetközi konferencia és kiállítás
A program szeretné felfedni a modern formatervezés és a hagyományos népművészet kapcsolatát az iparművészet és a design területén. Választ keresünk arra, hogy a fiatal tervezők munkáiban hogyan jelenik meg az érték-tudatos gondolkodás, a közös európai identitás és a nemzeti sajátosságok megőrzése.
Nemzetközi konferencia:
A résztvevők izgalmas előadások között válogathatnak a „hagyomány a kortárs iparművészetben" témakörben, neves hazai és külföldi előadók tolmácsolásában. A rendezvény rá akar világítani a különböző hagyományos művészeti források gazdagságára, amely források jó inspirációt nyújthatnak a kortárs formatervezés és iparművészet számára. A konferencián szinkrontolmácsolás biztosított. A részletes program a projekt weblapján található.
A konferencia helyszíne: Hagyományok Háza, Színházterem, 1011 Budapest, Corvin tér 8.
Időpont: 2015. október 2. 10 órától
Az európai design gyökerei kiállítás:
Egy olyan kortárs iparművészeti kiállítást valósítunk meg, amely alapját a hagyományos európai kézművesség adja. Az utazó kiállítás 8 ország szakmai együttműködésével jön létre, több mint 40 kiállított alkotással.
A kiállítás helyszíne: Magyar Népi Iparművészeti Múzeum Időszaki Kiállítóterme,
Cím: 1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 6.
Megtekinthető: 2015. október 2. – 2015. október 30.
Nyitva tartás: hétfőtől-csütörtökig 9.00-16.00-ig, pénteken 9.00-14.00-ig.
