Indul az évad a Hagyományok Házában

Szeptemberi programok

Foltin Jolán és Mihályi Gábor koreográfusi pályáját bemutató előadással indul, majd Vendégséggel folytatódik az őszi színházi évad a Corvin téri Hagyományok Házában. A Budai Vigadó felújítása miatt szeptember második felétől más budapesti kulturális intézményekben tartja előadásait az intézmény, várhatóan 2018 tavaszáig. 

A Corvin téri Budai Vigadóban az utolsó előadás a szeptember 16-i jubileumi műsor lesz, amelyben a Szarvasének részletei mellett a Magyar Állami Népi Együttes vendégeként a Közép-Európa Táncszínház Lajkó Félix zenéjére készült előadását, a Hordát tekintheti meg a közönség.

Szeptember második felétől az intézmény ideiglenesen elhagyja Corvin téri székházat, a Hagyományok Háza és a Magyar Állami Népi Együttes előadásait ezt követően a MOM Kulturális Központban, a Fonó Budai Zeneházban, a Marczibányi Téri Művelődési Központban láthatják, de találkozhatnak műsoraikkal a Zeneakadémián, a Bethlen Téri Színházban és a Nemzeti Színházban is. Kézműves-, tánc- és énektanfolyamaik a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum melletti Apor Péter utcai közösségi teremben és a Szilágyi Dezső téren lesznek megtartva.

A színes programkínálat részeként októberben a jubileumi évad keretében hagyományőrző mestereket lát vendégül a Magyar Állami Népi Együttes zenekara, novemberben a Fókuszban a koreográfusok sorozat folytatásaként a Zalai Kamaratánc Fesztivál díjnyertes koreográfiáiból láthatnak válogatást, majd decemberben a Magyar Állami Népi Együttes Szabó Balázs zenéjére készült új műsorát mutatják be Apám ablakából címmel, valamint az együttes a Bozsik Yvette Társulattal ad közös estet.

A Hagyományok Háza a felújítás alatt is sokszínű programkínálattal várja az érdeklődőket különböző budapesti helyszíneken.

Hagyományok Háza - Szeptemberi műsor 

2016. szeptember 11. vasárnap, 19:00
Fókuszban Foltin Jolán és Mihályi Gábor
Fókuszban a koreográfusok

2016. szeptember 13. kedd, 20:00
Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes: Ki nem akar búval élni
Magyar Virtus
cigány hallgató

A kétrészes műsor csupán válogatás a Kárpát-medence végtelenül színes és gazdag tánchagyományaiból.
Az első rész erdélyi válogatás, amelyben Erdély egy-egy jellegzetes páros, énekes női és legényes táncanyagát mutatjuk be.
A második részben Magyarország 3 nagy vidékének (Alföld, Dunántúl és a Felső-Tisza vidék) tánchagyományaiból válogattunk. Az említett területek motívumokban gazdag páros táncanyaga a csárdás. A hagyományos táncok mellett ebben a részben láthatóak eszközös és mutatványos táncok is.

I. rész
"Most kezdődik a tánc!" – Kalotaszegi legényes és szapora
Magyarózdi táncok
Tóvidéki lánytánc
Járd ki lábam, járd ki most – ritka magyar és csárdás Feketelakról
Zenekar
Lábam termett a táncra, szemem a kacsintásra – mezőpaniti táncok

II. rész
Szőlőőrzés a Sárközben
Dél-alföldi táncok – Csárdás, ugrós és oláhos
Akkor szép a kislány mikor takaros – Lánytánc és üveges Mezőföldről
Cigány ritmusok – Kannás ritmus szám és szatmári cigány táncok
Botoló – Felső-Tisza vidéki eszközös tánc
Szatmári hangulatok – verbunk és friss Nagyecsedről

Koreográfusok: Deffend Irén, Popovics Márk, Sánta Gergő, Valach Gábor, Taba Csaba
Kísér: Papp István Gázsa és a Magyar Állami Népi Együttes zenekara
Jelmez: Deffend Irén
Asszisztensek: Hüse Gábor, Miklósi Zsolt
Művészeti munkatárs: Gyurka Gergely
Együttes- és művészeti vezető: Deffend Irén
Kuratóriumi elnök: Nyikos István

Az Együttesről:

A Budapesti Corvinus Egyetem diákszervezeteként működő Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes, 1948-ban alakult és működik az egyetem keretein belül. Tagjai egyetemisták, fiatal pályakezdő értelmiségiek. Többségük nem budapesti, az ország különböző pontjairól, más-más együttesekből érkeznek.
Az együttes rendszeres résztvevője kiemelt külföldi és országos szakmai fesztiváloknak, egyetemi és különböző céges rendezvényeknek. Az elmúlt években Barcelonában, Veronában, Stockholmban képviselte az országot. Több alkalommal szerepelt a Tavaszi Fesztivál, a Sziget Fesztivál különböző rendezvényei keretében, a világhírű Muzsikás Együttes kiemelt koncertjeinek állandó vendége a tánckar.
Szakmai munkájában mindig nagy hangsúlyt kap a közvetlen, helyszínen történő ismeret- és tapasztalatszerzés is. A próbatermi munka mellett táborok, gyűjtő utak alkalmával tanulják meg egy-egy vidék táncait.
Műsoraikban mindig azokat a formákat és kifejezési módokat keresik, amelyekkel a XXI. század embere számára is élvezhető és izgalmas élményt adhat a folklór.

2016. szeptember 15. csütörtök, 20:00, 
2016. szeptember 20. kedd, 20:00
2016. szeptember 22. csütörtök, 20:00
Bem Táncegyüttes: Párosdi
Magyar Virtus

Az előadás első részében a néptánc, népdal megrendítő erejével idézzük meg az égiek és földiek örök kapcsolatát múlttal-jelennel. Tyukodi, bonchidai, korondi és pálpataki táncok tárulnak a nézők elé. A második részben haranglábi, örkői és felcsíki táncok, dalok, szokások vezetik utunkat, és nyújtanak betekintést a farsang igazi világába.

1. rész
Tyukodi és nagyecsedi táncok – csárdás, friss, verbunk
Bonchidai magyar és román táncok - lassú és sűrű magyar, barbunc, tiganeste, invirtita, lassú és sűrű csárdás
Korondi és pálpataki táncok – verbunk, marosszéki, lassú csárdás, szöktetős

2. rész
Haranglábi román tánc – ponturi, invirtita, hartag
Örkői cigány táncok – lassú és sebes cigányos, rományos
Felcsíki táncok – cepper, zsuka, orosz zsuka, csárdás, gyorscsárdás

Énekel: Szórádi Rozália
Kísér: a Magyar Állami Népi Együttes zenekara és Papp István Gázsa
Koreográfus-rendező: Kis-Demeter Erika, Kis István
Művészeti vezető: Kis-Demeter Erika, Kis István
Egyesület elnök: Dicső Géza

A Táncegyüttesről:

A 40 éves múltra visszatekintő táncegyüttesben négy korcsoportban 160 gyermek, fiatal és felnőtt táncol rendszeresen, heti két alkalommal.
Színpadi repertoárjukban magyarországi és erdélyi magyar, román és cigány táncok láthatók.
Az együttes számos hazai és nemzetközi fesztiválon ért el sikereket, Európa számos országában megfordult.
A Néptáncosok Országos Bemutató Színpadán többszörösen elnyerték a Kiválóan Minősült címet.
Az együttes művészeti vezetői:
Kis István, néptáncpedagógus, Népművészet Ifjú Mestere, és örökös Aranysarkantyús táncos, valamint Kis-Demeter Erika, néptáncpedagógus.

2016. szeptember 16. péntek, 19:00
Vendégségben - A Magyar Állami Népi Együttes (Szarvasének) és a Közép-Európa Táncszínház (Horda) műsora
Táncról táncra szabadbérlet

Fotók: Dusa Gábor

Horda
A Horda a Közép-Európa Táncszínház és Kun Attila koreográfus első közös munkája, amely hamar a társulat emblematikus előadásává vált. Az egyetlen Lajkó Félix zenéjére készült egész estés táncelőadás a zeneszerző nyolc zenei tételére épül, melyek más-más ihletettséggel mesélnek rólunk, a kenyérharcról, a bizalom megszületéséről, a pillangó röptéről, a természettől eltávolodott egyén lemoshatatlan városi mocskáról, a hatalom extatikus gyönyöréről, a haragról, a pusztító és tehetetlen dühről, a megértésről, az elfogadásról, a családról, a közösségről.
A címben szereplő horda szó többféleképpen értelmezhető. Egyrészt azon emberek kis közössége, akik az élet élhetőségéért csoportokat alakítanak ki, másrészt az a pusztító emberhorda, akik valamilyen megfogalmazhatatlan késztetést követve lerombolják saját életterüket.

Zene: Lajkó Félix
Koreográfus: Kun Attila
Előadók: Hargitai Mariann, Horváth Adrienn, Ivanov Gábor, Jakab Zsanett, Kovács Péter, Kun Attila, Mádi László, Wéninger Dalma
Művészeti vezető: Kun Attila
Igazgató: Szögi Csaba
A Nemzeti Táncszínház és a Közép-Európa Táncszínház közös produkciója

Szarvasének (részlet)
A Magyar Állami Népi Együttes előadása.
A szarvas az európai kultúrtörténet ősi szimbóluma – elhullatott és újranövelt agancsa maga az örök renováció. Ő a démon, a varázsló, a tündér vagy a halottak királya, aki képes egy más világba, egy új világba hívni a rá vadászót.
Mi, a XXI. század vadászai, akik az alávetettségből a szabadságba kívánnak eljutni, a Szarvasénekben egyfajta mitikus emlékezetet idézünk fel. Zenébe, táncnyelvbe kódoljuk ennek alapjeleit, lírai szólamokban keressük a földi átváltozások, történetek égi mását, hogy végül – mint szomjazók – beléphessünk saját szent terünkbe. Ahhoz, hogy áthaladhassunk a metamorfózis jelképes hídján, el kell hagynunk a régit: a szülői házat, a kedvest, a népet, hogy megszelídítve annak tanúságait, újjá teremthessük a szokott sémákat, és újjászülessünk magunk is.

Zeneszerző: Kelemen László
Koreográfusok: Orza Calin, Fitos Dezső, Furik Rita, Kocsis Enikő, Mihályi Gábor
Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor
Az előadás a Hagyományok Háza és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója.

2016. szeptember 21. szerda, 19:30
Bartók kivirágzott fái - A Hagyományok Háza koncertje a Zeneakadémián a Bartók-évfordulón
Zeneakadémia, 1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.

2016. szeptember 23. péntek, 15:00 - Dél-után sorozat
2016. szeptember 23. péntek, 19:00 - Táncról táncra szabadbérlet
Magyar Állami Népi Együttes: Kincses Felvidék
MOM Kulturális Központ

Korunkat a változás jellemzi. Változik gazdasági környezetünk, a társadalom, amiben élünk, változnak szokásaink, a kultúránk, változunk mi magunk is. Ebben az átalakuló világban nehéz kapaszkodót találni, mert – az állandónak és változatlannak hitt – hagyományhoz való viszonyunk is átalakulóban van. Nem elégszünk már meg a személyes tapasztalatok, közvetítők által vagy filmről, hangszalagról megismert folklór reprodukálásával. Keressük és megmutatjuk, amit ebből a kultúrából ma aktuálisnak, magunkra nézve érvényesnek, értékesnek tartunk, keressük, meghatározzuk és elhelyezzük magunkat a saját nyelvünkön, a mi világunkban.
A Kincses Felvidék című műsorával a Magyar Állami Népi Együttes a magyarországi hivatásos együttesek között először foglalja össze a Felvidék etnikailag sokszínű tánc- és zenekultúráját. Kiindulásként azon tájegységek anyagából merítettünk, ahol Bartók népzenekutatói munkássága is elindult (Gömör, Zoborvidék, Felső-Garam mente stb.), ám az igazi szándék nem egy leltár bemutatása volt, hanem inkább Bartók Kárpát-medence-koncepciójának érzékeltetése.
A Bartók-évforduló jó alkalmat kínál Bartók Béla géniuszának újbóli felfedezésére. Ráirányítja figyelmünket arra az életműre és gondolkodásmódra, mely mintaként szolgál számunkra is. Eszerint a népzene és néptánc minél tökéletesebb megismerése után, abból kiindulva, saját, mai, aktuális nyelvünket kell megalkotnunk.
A Kincses Felvidék a Bartók-trilógia első része, melyben az együttes a forráshoz legközelebbi, ahhoz leginkább hasonlító formában mutatja be az „eredetit”. Az ezt követő részek, melyek a közeljövőben kerülnek színre, az absztrakció egyre magasabb szintjén követik Bartók útját, és jutnak el az inspiráló mintától a kortárs nyelvig.

Prológus

Egy pár – Zoborvidék
Kanászoké – Ipolybél (Ipoly mente), Tardoskedd, Kéménd (Vág-Garam köze)
Dudacsárdás – Ipoly mente
Góralski – Szuchahora (Árva)
Oláhos – Kisdobra (Bodrogköz)
Csárdás és fogás – Bodrogköz
Csárdás – Magyarbőd (Abaúj)
Karikázó és karička – Imreg, Céke (Zemplén)
Krucena, Do šaflika – Sáros
Verbuňk, čardaš – Opálhegy, Parnó (Zemplén)
Pásztorbotoló – Gömör
Dudanóták – Zsére (Zoborvidék),
Kürt (Vág-Garam köze)
Rozkazovačky – Nagyócsa (Polyánhegyalja)
Ruszin chorovodok – Kijó (Sáros)
Odzemok – Háromszlécs (Liptó)
Hajduch, šuchom – Rimakokova (Gömör)
Vasvári és csárdás – Gömör

Epilógus

Az előadás magyarországi és szlovákiai alkotók közös munkája.

Zene: Agócs Gergely
Koreográfusok, tánctanárok: Furik Rita, Kökény Richárd, Mihályi Gábor, Richtarcsik Mihály,
Hégli Dusán, Lépes Anikó, Stanislav Marišler, Lindá Luptáková,
Vladimír Michalko, Marianna Svoreňová

Látvány, díszlet: Kovács Gerzson Péter
Grafika: Kovács Bori Vilma
Videómunkák: Ernst Süss, Digitart Kft.
Viseletek: Furik Rita
Vezető koreográfusok: Hégli Dusán, Mihályi Gábor
A rendező munkatársa: Mihályi Gábor
Rendező: Kovács Gerzson Péter

Közreműködik a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara.

Zenekarvezető: Radics Ferenc
Tánckarvezető: Kökény Richárd
Tánckari asszisztensek: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Ágfalvi György

Művészeti vezető: Pál István Szalonna
Együttesvezető: Mihályi Gábor

Külön köszönet Horváth Imrének a díszlet színpadra állításához nyújtott segítségéért.