Jegyzet

Kortárs tánc

Turbuly Lilla: Kredencek és generációk

Simkó Beatrix: A kredenc a pincében maradt – „elő-adás”-

…ez a különös, hibrid tánc-werkfilm felkelti az érdeklődést a (remélhetőleg) májusi bemutató és a kredenc sorsa iránt.

Ha végignézzük a színházak reakcióit az élő színház kényszerű hiányára, a semmitől az archivált anyagok leporolásán keresztül az új műfajokkal való kísérletezésig terjed a skála. A Trafó azt a megoldást választotta, hogy nem közvetít színházi térben létező előadásokat, csak online médiumra született vagy ott átalakuló produkciókat. Az átalakulásba az is beletartozik, hogy e-Néző-programjai, amelyekkel péntekenként hívják képernyő elé közönségüket, kapcsolódhatnak már létező vagy a jövőben tervezett előadásokhoz. Ilyen volt például a Tünet Együttes jubileumi előadásának, A tünetegyüttesnek a filmváltozata, és ilyen Simkó Beatrix májusra tervezett élő bemutatójának az „elő-adása”, amely egy előzetes és egy werkfilm sajátos ötvözete.

kredenc

Az a bizonyos zöld kredenc, amely az előadás címében megjelenik, és amelyből egy félbevágott példány a díszlet meghatározó eleme, sokak emléke a szülők, nagyszülők valaha volt konyháiból, a vitrines rész polcain hímzett vagy horgolt csíkkal, gondosan sorba állított csészékkel, a két üveg közé csúsztatott fényképekkel. Sokáig csak szabadultak tőle az örökösök, ma lecsiszolva, átfestve új életre kelnek, ha belelapozunk egy lakberendezési magazinba, nagy valószínűséggel találunk benne egy-egy modern lakásbelsőbe állított példányt. Néha újrasminkelés nélkül: trend lett az ultramodern párosítása a rusztikus, olykor a maga kopottságában, sérültségében megőrzött régivel. A bútorgenerációk békésen megférnek egymás mellett.

Simkó Beatrix táncos- és színészgenerációkat állított egymás mellé, fiatalokat (Kasza Polett és Váth Máté), középkorúakat (Kiss Eszter) és kicsit idősebbeket (Takács Katalin, Krámer György). Ők vallanak az időhöz, az életkorukhoz és más generációkhoz való viszonyukról. Mindig, de mostanában különösen fontos téma ez, hiszen a krízisek, mint amilyen a mostani is, felerősítik a generációk közötti konfliktusokat, miközben megmutatják egymásrautaltságunkat is.

kredenc proba 05 domolky daniel WEB 002Kiss Eszter, Váth Máté, Krámer György és Kasza Polett / Fotó: Dömölky Dániel

A személyes vallomások mellett hallhatunk részleteket egy olyan beszélgetésből, amelyben a rendező-koreográfus a tudomány embereit kérdezgeti az öregedésről. Vinnai András pedig a beszélgetős show-műsorok modorában, parodisztikus megközelítésben interjúvolja a színészeket. A sokféle megszólalásmód között bepillanthatunk a koreografálás folyamatába, láthatunk néhány táncrészletet is. A képzett táncosok mellett kiváló, ám a kortárs táncban járatlan színészek lépnek itt számukra ismeretlen területre.

Láthattunk már generációs távolságokat áthidaló, nem táncosokat táncosok mellé állító táncelőadásokat, gondoljunk csak a Sóvirágra. Ahogy vannak példák arra is, hogy a rögzült életkori korlátokon messze túljutott táncosok állnak színpadra – mint az itt is táncoló Krámer György és Lőrinc Katalin a Naplementében. Mégsem mondhatjuk, hogy a generációs kérdés súlyához mérten lenne jelen a hazai táncelőadásokban. Az „elő-adás” e téma sokoldalú, érzékeny megközelítését ígéri, így ez a különös, hibrid tánc-werkfilm felkelti az érdeklődést a (remélhetőleg) májusi bemutató és a kredenc sorsa iránt. És ott van még az a varrógép is a színpadon. Azzal vajon mi lesz?

Simkó Beatrix: A kredenc a pincében maradt – „elő-adás”

Szereplők-előadók: Kasza Polett, Kiss Eszter, Krámer György, Takács Katalin, Váth Máté. Az „elő-adás” további közreműködői: Dr. Semsei Imre, Bircsák Eszter, Vinnai András.

Szöveg, dramaturgia: Vinnai András. Díszlet, látvány és világítástervezés: Dömölky Dániel. Zene: Gryllus Ábris. Jelmez: Kasza Emese – MEI KAWA. Fénytechnika: Balázs Krisztián. Operatőr: Dömölky Dániel, Ofner Gergely. Asszisztens: Kozma Zsófia Rebeka. Produkciós menedzser: Kovács Brigitta. Rendező-koreográfus: Simkó Beatrix.

A Trafó Kortárs Művészetek Háza e-Néző sorozata, 2021. február 26.