Novák Ferenc: Foltin Jolán szerzői estje
Egy régi kertben – JEGYZET (A Tekintet folyóirat 2014/1. számában megjelent cikk szerkesztett változata)
...ebben a kirobbanó sikerben benne volt a szakmai keserűség is, hogy ilyen gazdag, a néptáncaink anyanyelveiből táplálkozó, európai szintű életmű – folytatás nélkül – eltűnt a magyar néptáncművészet színpadairól.
Egy régi kertben – JEGYZET (A Tekintet folyóirat 2014/1. számában megjelent cikk szerkesztett változata)
...ebben a kirobbanó sikerben benne volt a szakmai keserűség is, hogy ilyen gazdag, a néptáncaink anyanyelveiből táplálkozó, európai szintű életmű – folytatás nélkül – eltűnt a magyar néptáncművészet színpadairól.
70. születésnapjához közeli időpontban, 2013. december 21-én Foltin Jolán megajándékozott minket egy csodálatos, gazdag és sokoldalú életműből egybeszerkesztett táncvarázzsal. A 20-ai, főpróbának számító sikeres előadás után, 21-én este a részben szakmai közönség az előadás végén percekig felállva ünnepelte a szerzőt. A Nemzeti Táncszínházban talán még soha nem éltek meg ilyen tüntetésszerű sikert. Nem véletlenül mondom, hogy tüntetésszerű, mert ebben a kirobbanó sikerben benne volt a szakmai keserűség is, hogy ilyen gazdag, a néptáncaink anyanyelveiből táplálkozó, európai szintű életmű – folytatás nélkül – eltűnt a magyar néptáncművészet színpadairól. Köszönet a Nemzeti Táncszínháznak, a honorárium nélkül önfeláldozóan dolgozó táncosoknak, hogy legalább két estén rácsodálkozhattunk erre a méltatlanul „archívumba" helyezett alkotásokra.
Foltin Jolán / fotó: Rácz Gabriella
A műsorba Foltin beleszerkesztett néhány régebbi, a Bihari Együttesnél és a Honvéd Táncszínháznál készült koreográfiát. Volt energiája arra is, hogy néhány ragyogó tehetségű honvédos táncossal két különleges, az emberi lélek legmélyebb rétegeibe belelátó új művel ajándékozzon meg minket.
A művekről (nem az előadás sorrendjében)
HARANGOK
Az előadás a 90-es évek legvégén Garcia Lorca Bernarda Alba háza című drámája alapján készült. Foltin mesterien változtat, tömöríti az eredeti dramaturgiát. Ezt a táncszínházi érthetőség kívánja. Aki ennek nem tesz eleget, annak sokszor nehezen lesz érthető az átültetése táncba. A darab ugyanakkor nem csorbul, sőt néhány szívszorító pillanata talán még jobban kirajzolódik. Foltin alkotói nagysága minden darabjában abban is megmutatkozik, hogy a legmélyebb, sokszor rejtőző érzelmeket ki tudja emelni a történet szövevényéből. Példa a bolond öregasszony szerepeltetésének módja. Ahogyan a férfi ottfelejtett kabátját babusgatja, ahogy egy otthagyott szalaggal játszik, szívszorító. Valamikori régi érzelmei, régi történések emlékei bukkannak elő, kissé elborult tudatában. Egy jelenetben az anya hosszú kendőkkel mozgatja a lányokat (napi kötelező munka?). Igen, de ebben a „kényszerű" játékba beleszorulnak a lányok vágyai is. Például egy homlokra húzott kendő a vágyott menyasszonyi lét(?) A Harangok 1990-ben meghívást kapott egy bukaresti színházi fesztiválra. Az értékelő a világhírű román színésznő, Maia Morgenstern volt. Csodaként mesélt a darabról, a szereplőkről és egyes részletek kitűnő megoldásairól. Ha a bukaresti kiváló színházi életet figyelembe vesszük, egy magyar táncszínház ilyen sikere nagyon nagy dolog.
Harangok - Bacsó Lilla / fotó: Rácz Gabriella
ASSZONYOK KÖNYVE
Egy táncköltemény az örök asszonyi sorsról. Ezt a művet tanítani kéne, ha lenne szándék arra, hogy a legtehetségesebb fiatal koreográfusokkal bizonyos megkérdőjelezhetetlen értékeket megismertessenek. Nem azért, hogy utánozzák, hanem hogy az alkotói lehetőségek tárházát megismerjék. Az Asszonyok Könyvének nincs irodalmi alapja. Foltin ebben a művében mint táncíró, táncköltő beleálmodta sok ezer népdal, sok ballada és mese minden olyan mozzanatát, szituációját, mely örökérvényűen mesél az asszonyok mindenkori sorsáról, öröméről, bánatáról, keserűségéről és az élet vidám ünnepeiről. A koreográfiai megoldások mintaszerűek. Sokszor egyetlen lépéssel, egy csángó jártatóssal mindent el tud mondani. Például a már összekerült házastársak mindenféle viszonyát: a játékot, a veszekedést, az unalmat, egy másik iránti vágyakozást. Ezt is tanítani kéne. Ez valóban táncaink óriási mozgáskincsének példamutató „kortárs" felhasználási módja. Az Asszonyok Könyve külföldi megmérettetésen is nagyon nagy siker volt – a lisszaboni világkiállítás táncszínházi előadásain vagy a mexikóvárosi nagy összművészeti fesztiválon.
Kőműves Kelemenné - Szonda Györgyi / fotó: Rácz Gabriella
KŐMŰVES KELEMENNÉ
A koreográfia kitűnő példa arra, hogy Foltin alkotói szándékában sokszor a legfontosabb a női lélek, a női sors ábrázolása. Talán ő az egyetlen közöttünk, aki műveiben ilyen elengedhetetlenül szükségesnek tartja, hogy saját nemének oldaláról szemlélje, feltárja a női érzelmi mélységeket. Gyönyörű és csodálatos titkokat ismerhetünk meg. Az egész szerzői est minderre bizonyíték. A huszadik században, de napjainkban is nagyon sokan – magam is – megidéztük a balladát, de mindig a férfi, a férfiak oldaláról szemléltük az idők mélységében keletkezett tragikus történetet. Ebben a koreográfiában az alkotó megrázó erővel láttatta velünk, hogy a női áldozat összetört testében és lelkében hogyan éli meg a vadállattá változott férfiak szörnyű ítéletét.
Egy régi kertben - Juhász Zoltán, Béres Anikó és Tóth Ildikó / fotó: Rácz Gabriella
EGY RÉGI KERTBEN
A táncköltemény Szakonyi Károly azonos című novellája alapján készült. Foltin itt az írás néhány részletét (a szerző engedélyével) Tóth Ildikóval mondatja el, aki tőle megszokottan kitűnően, hitelesen érzékelteti a novella hangulatát. A történés szerint egy asszony egy réges-régi fotográfiát nézeget. A képen egy elfeledett kertet, egy padot látunk. A pad látványa felszínre hozza régi emlékeit. A családot, a szerelmet, az eltelt életet.
A novella meghatóan szép. Olyan, mint a legszebb pasztellszínek együttes hatása. Foltin táncban megalkotva kitalálja ezt a gyengéd és szelíden megfogalmazott történetet, ugyanolyan féltő szeretettel, mint Szakonyi az írásában. Az idő múlását, a mozgásokat a múló időknek megfelelő táncdivatokkal fejezi ki. A szövegbetétek jól kiválasztott pillanatokban hangzanak fel. Az egész koreográfia közben tényleg az emlékek régi kertjében ülünk, és talán mi is emlékszünk a régi történéseinkre, együtt a szerzőkkel, Szakonyival, Foltinnal és a zeneszerző Kiss Ferenccel. Béres Anikó és Juhász Zoltán táncművészek kiemelkedő finomsággal adják vissza a mű hangulatát.
Inferno - Rémi Tünde / fotó: Rácz Gabriella
INFERNO
A koreográfia Dobozi Eszter drámai erejű verse alapján készült. Költészetbe foglalt önvallomás. Tudom, Foltin is a közelmúltban életében megtapasztalta ezt a lelket, testet pusztító élményt. Erős, legyőzhetetlen akaratával képes legyőzni a támadó „gonoszt". Ez az egyik új koreográfia. A darab főszereplője, Rémi Tünde, a Honvéd Együttes szólistája. Le kell írnom, hogy a táncos és színészi előadóművészet legszebb értékeivel ajándékozott meg minket. Ezekben a mozgássorokban a lelki és testi gyötrődés minden elképzelhető változatát láttatta velünk. Ha földön fekve táncol, akkor sem öncélú mozdulatelemek sorozata marad meg a néző emlékezetében, hanem egy tragikus, személyes élmény megrázó hatása. A mű bármely kortársfesztiválon kiemelkedő sikert érne el. A verset, mint a műsorfüzet, én is idézném: „...és jönnek tarajos álmok / óriási forgatós táncokkal, / azóta, hogy elfelejtettem járni, / minden éjjel az elveszésig táncolom magam, / arcom kigyöngyözve, / hátam habos, mint az agyonhajszolt lovaké..."
E sorokban megfogalmazott tragikus élményt – hála Foltinnak, Rémi Tündének, Lázár Zsigmond zenéjének – tökéletesen átéreztük.
GYEREKTÁNC
Az első rész végén Bölcsőcske címmel gyerekjátékot láthattunk a szekszárdi Bartina együttestől. Tündérszép pillanatokat, karácsonyi hangulatot idéztek fel a tehetséges, gyönyörű gyerekek. Emberek! Visszanyertük hitünket egy oldottabb jövőbe?
A műsor legvégén régi és mai „biharis" lányok – legalább harmincan – civilben eltáncolták Foltin alkotó életének első koreográfiáját. (Jó kezdet volt: Szolnokon már díjat is nyert vele...)
Szerelem, szerelem... / Fotó © Hrotkó Bálint
A karikázó első dalsora: „Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem...". Foltin, a tánc szerelmese, mintha alkotói jövőjében vizionálva megérezte volna, hogy ez a pálya nemcsak öröm, játék, felszabadultság, hanem gyötrelem is. Ebben a szerzői estben nagy alkotói erővel mutatott példát: felejthetetlen, ma is friss, kortárs és európai rangú életmű keresztmetszetét mutatta be nekünk.
Egy régi kertben – Foltin Jolán szerzői estje
Közreműködnek Tóth Ildikó, Béres Anikó, Horváth Zsófia, Rémi Tünde, Juhász Zoltán, zenész barátok, valamint a Bihari Együttes, a Honvéd Táncszínház egykori és mai táncosai.
Nemzeti Táncszínház, 2013. december 20-21.
