Varga Kinga: Feszes est, könnyed fandangóval
A Magyar Táncművészeti Főiskola IX. évfolyamos balettművész hallgatóinak vizsgaelőadása – KRITIKA
Az idei Vizsgakoncert erős, feszes előadás. A sok gyakorlás, az élő zenei kíséret (a harmadik, modern táncos egységet kivéve) érezhetően jól hatott az ifjú táncművészekre, a felfokozott hangulatot kivétel nélkül mindenki előnyére tudta fordítani.
A Magyar Táncművészeti Főiskola IX. évfolyamos balettművész hallgatóinak vizsgaelőadása – KRITIKA
Az idei Vizsgakoncert erős, feszes előadás. A sok gyakorlás, az élő zenei kíséret (a harmadik, modern táncos egységet kivéve) érezhetően jól hatott az ifjú táncművészekre, a felfokozott hangulatot kivétel nélkül mindenki előnyére tudta fordítani.
Június végi nyári este. Magyar Állami Operaház. A Magyar Táncművészeti Főiskola IX. évfolyamos balettművész hallgatóinak vizsgaelőadása. A nagy múltú intézmény szempontjából egy időpillanat csak, a végzős hallgatók számára kiemelkedő és megismételhetetlen alkalom, beavatási szertartás, növendékévek lezárulását jelző állomás. Magát a gálaestet megelőzi ugyan egy előző napi főpróba, és több más alkalommal is bemutatásra kerül (idén például május 23-án a MÜPA-ban is látható volt egy előzetes), mégis ez az este teszi fel az i-re a pontot. A főiskolások számára a bemutatkozásra a nagyközönségnek is ez az igazi alkalom, azzal együtt, hogy egyéb, növendékéveik alatt a Főiskolán tartott vizsgák megtekintésére is van mód. Nyilatkozatokból, valamint a Magyar Táncművészeti Főiskola balettképzésről szóló anyagaiból ám az is kiderül, hogy az oktatásban résztvevőknek a legkorábbi időszaktól lehetőségük van a színpadi megjelenésre, így a diplomát szerzők színpadi gyakorlattal hagyják el az alma matert. Az évek során az olyan tradicionálisan sok növendéket szerepeltető előadás, mint A diótörő, de ugyanakkor éppen az ennek az elemzésnek tárgyát adó, végzősöknek kijáró Vizsgakoncert is lehetőséget nyújtanak színpadigyakorlat-szerzésre. Rajtuk kívül ugyanis – idén tizenhárman, hét lány és hat fiú fejezi be főiskolás tanulmányait – kisebb-nagyobb feladatokat kapva, alsóbb évfolyamosok is feltűnnek az esten.
Balázsi Gergő a Térzenében / Kanyó Béla felvételei
Az idei Vizsgakoncert erős, feszes előadás. A sok gyakorlás, az élő zenei kíséret (a harmadik, modern táncos egységet kivéve) érezhetően jól hatott az ifjú táncművészekre, a felfokozott hangulatot kivétel nélkül mindenki előnyére tudta fordítani. Ami az este szerkezetét illeti, az a tavalyi irányt követte: az első egység (felvonás) kosztümös, történetet mesélő miniatűr előadás az előadásban (most éppen a Harangozó Gyula által az ifj. Johann Strauss zenéjére koreografált Térzene), a második szólókból, több pas de deux-ből, kisebb csoportmozgásokból összeállított rész, míg a harmadik kizárólag a végzősök által előadott (az első két egységben alsóbb évfolyamos növendékek is közreműködtek) modern tánc, ezúttal a Mayer – O'Connor – Robert North szerzőtrió nevével fémjelzett, Rossella Capriolo betanító balettmester segítségével elsajátított Light Fandango. A második és a harmadik egység egy felvonásban kapott helyet, ennek oka az lehetett, hogy a középső rész rövidebb volt az átlagosnál, ami azt is jelenti, hogy kevesebben kaptak lehetőséget komoly szólószerepek megformálására.
Földi Lea a Térzenében
Az első felvonás kosztümös-díszletes, sokmozgásos koreográfiája vidám kavalkád, magas szinten kivitelezett gyakorlat. A növendékek a gazdag díszletes-jelmezes előadásban nem feszengnek a kellékhasználat miatt. Itt már előbukkannak a végzős évfolyam tagjai, igazi bemutatkozási lehetőséget ezzel együtt csak kevesen kapnak. Balázsi Gergő mint ifjú költő délceg termetével és Amelia Seth méltóságteljes tartásával mint fiatal (jelmezét tekintve kék színű) lány összeillő páros: ők a „naiv" szerepkör megformálói. Földi Lea azonban vérvörös jelmezében a primadonna szerepéhez méltó nagyszínpadi belépőt kap, incselkedése egyszerre az ifjú költővel és a mecénással (akit Jakab Dániel alakít) a közönség tetszését biztosan elnyerő ziccer tánc, és ezt Földi Lea ki is használja. Szemmozgása, színpadi játéka is predesztinálja erre. Jakab Dániel a leginkább a primadonnának asszisztáló karakterszerepét alázattal és precízen viszi színpadra, Dávid Jácint mint gigerli és Minamisawa Yukihiro mint tamburmajor is „él az alkalommal" – még ha ez utóbbi három szereplehetőség nem is ad lehetőséget igazi kibontakozásra.
Ikegami Saya és Minamizawa Yukihiro - Don Quijote-pas de deux
A második etap a kisebb szólók és etűdök terepe. A Don Quijote nagy pas de deux-jére idén Minamizawa Yukihiro kapott lehetőséget partnernőjével, a VIII. évfolyamos Ikegami Sayával. Ilyenkor talán illetlen feltenni a kérdést, hogy azért választanak-e nem végzős partnert, mert a végzősök között nincs megfelelő képességű, vagy mert az alsóbb osztályba járó hallgató kiemelkedően tehetséges. E dilemmával együtt öröm nézni a kettőst, biztos tánctudásról tesznek tanúságot, ami szerénységgel is párosul. A végzősöknek legalább egy-egy pillanatra szóló lehetőséget is biztosítani akarnak, ezért Ikegami Saya variációit – két komoly villanás! – Szűcs Boglárka és Yui Negishi táncolja el. A pas d'actionban a lányok karában Catherine Moore és Amelia Seth tűnik fel a négy lány között (az első felvonásban már szerepelt Amelia Setht örömmel köszöntjük régi ismerősként).
Lara Flegar és Szíjártó Balázs A hattyú halála + 1-ben
A hattyú halála + 1 című kettőst (Saint-Saëns – Fokin – Dózsa Imre) Lara Flegar és Szíjártó Balázs táncolja. A gúny és a komolyan vehetőség határán egyensúlyoz a koreográfia. Lara Flegar a vergődő szárnymozgásával törékeny, hófehér hattyú, őt próbálja utánozni – fiúhattyúként, hófehér kezes-lábasban, karikírozó hattyúmozdulatokkal – Szíjártó Balázs. Hiábavalóság, szárnyaszegettség, megrendítő, közös haláltusa, melyben mindketten egyedül vannak. Rövid, lírai, szép kettős, igazi színházi pillanat.
Balázsi Gergő és Földi Lea - A hattyúk tava-pas de deux
Ezután következik Földi Lea és Balázsi Gergő (fekete) pas de deux-je A hattyúk tava harmadik felvonásából. Ennek az estének ők a preferáltjai, ez egyértelmű. A fiú elegáns mozdulataival méltóságteljes, a herceg karakter testalkatára illik, a lány esetében a negatív attribútumú feketehattyú-szerep és az első felvonásban hozott vad primadonna között némi rokonság látható. Szokatlan párosítás így az övék, de éppen az ilyen különös találkozásokból születhet különleges feszültségű pillanat.
Light Fandango
A harmadik rész végzősöket felvonultató Light Fandangója balett, valamint skót néptáncelemek és zenei motívumok keveredéséből jött létre. Vidám, virtuóz, magával ragadó, sárga, piros, kék és fekete színeket felvonultató egyveleg. Itt mutatkozik meg egyértelműen, hogy a technikai tudásnak mindenki birtokában van, és előadóművészként is megállja a helyét. A főszerepeket ismételten Földi Lea és Balázsi Gergő kapta. A koreográfiában nem annyira az elvont mesevilág dominál, hanem egy fiú és egy lány paradicsomi állapotot is felidéző földi szerelme, csak úgy, egyszerűen létezve a világban. A Földi–Balázsi kettős el tudja hitetni a fiatalok szerelmes, boldog idilljét. A karból külön kiemelendő Catherine Moore és Amelia Seth, akik vidám virtuozitásukkal szemkápráztatók.
Catherine Moore és Amelia Seth a Light Fandangóban
Az est végére megállapítható, hogy a Főiskolán valamennyi növendékre figyelnek, tehetségüknek megfelelően adagolják számukra a lehetőségeket, és nem kérdéses az sem, hogy a mesterek tisztában vannak az egyes növendékek tudásszintjével, különböző területeken kamatoztatható tehetségfaktorukkal.
A Magyar Táncművészeti Főiskola IX. évfolyamos balettművész hallgatóinak vizsgaelőadása
A vizsgázó évfolyam növendékei: Balázsi Gergő, Dávid Jácint, Lara Flegar (Szlovénia), Földi Lea, Jakab Dániel, Kondács Krisztián, Minamisawa Yukihiro, Catherine Moore (Ausztrália), Nakagawa Eri (Japán), Negishi Yui (Japán), Amelia Seth (Ausztrália), Szijártó Balázs István, Szűcs Boglárka.
Évfolyamvezető balettmester: Dózsa Imre.
Magyar Állami Operaház, 2014. június 29.
