Bűn a kortárs tánc?
Sárosi Emőke kritikája a /pillanat és a Viktimológia 003. 002. 001. előadásáról
…minden emberben két erő létezik – pszichológiailag megfeleltethető az ösztönnek és a felettes énnek –, mely irányítja cselekedeteit. A felettes én feladatot ad az ösztönnek, instruálja őt, korlátozza a személyes szabadságát, megalázza, megtöri önálló akaratát, az ellenszegülés csírájának lehetősége nélkül.
Sárosi Emőke kritikája a /pillanat és a Viktimológia 003. 002. 001. előadásáról
…minden emberben két erő létezik – pszichológiailag megfeleltethető az ösztönnek és a felettes énnek –, mely irányítja cselekedeteit. A felettes én feladatot ad az ösztönnek, instruálja őt, korlátozza a személyes szabadságát, megalázza, megtöri önálló akaratát, az ellenszegülés csírájának lehetősége nélkül.
A MU Terminál legújabb bemutatója Vladka Malá és Gergye Krisztián közös estje, melyen mindkét koreográfus az egyén szabadságának kérdéskörét boncolgatja. A Terminál alkotóközössége tánc- és mozgásszínházi műhely, ahol a táncművészeti iskolákban végzett fiatal táncosok egy évadon keresztül együtt dolgozhatnak koreográfusokkal, rendezőkkel, így olyan szakmai tudáshoz jutnak, amelyet csak a folyamatos színpadi munka adhat.
Jelenet a /pillanat c. előadásból
fotók: Jókúti György | muterminal.hu
Az este első huszonhárom perce, a /pillanat című koreográfia ráhangoló produkcióként értelmezhető, három táncos (Horváth Ádám, Nagy Emese, Veres Flóra) és a zenész (Mákó Kató) kitágított szimbiotikus pillanata: mágikus zeneszó, ritmushangszerek, dob, csörgő, zörgő tojás és az élőhang-varázs szabadítja ki a mókuskerékben robotoló egyedeket. Lélegzetvételnyi szabadságuk, mint a gyári munkások ebédszünete, a rabszolgák esti együttléte: kitörő emóció és interakció. Majd visszaintegrálódnak a megszokott kerékvágásba. Mindez egy lüktető ritmus, azaz egy felsőbb erő irányítására történik. Ezt a hatalmat érzékelteti a térben centralizált, keretes szerkesztésmód: az erő, a zene középről irányít a koreográfia első pillanataiban, majd kivonul, teret ad a szabadságnak, a fellélegzésnek, az álmodozásnak, végül hatalmát visszavéve ismét megtöri marionett bábuit. A pillanat véget ért.
Jelenet a /pillanat c. előadásból
A folytatás, Gergye Krisztián produkciója, a Viktimológia 003. 002. 001. az egyén szabadságának egy mélyebb rétegéhez ránt le, mely a bűnözés lélektanát, az áldozatok, a bűnösök lelki problémáit értelmezi. A bűncselekmények többsége kettős szerkezetű, két partner szerepel benne: az elkövető (avagy a bűnös) és az áldozat. A köztük lévő számtalan motivációs kölcsönhatás, valamint a bonyolult pszichológiai viszony egyértelműen színpadért kiált. A bűn elkövetése nem kérdés (csak egyszerűen megtörténik), a folyamat mozgatója az érdekes, mely kiváltja a történést. Az előadás szerint, ez az emberből eredő felsőbb erő. Ezen értelmezés szerint minden emberben két erő létezik – pszichológiailag megfeleltethető az ösztönnek és a felettes énnek –, mely irányítja cselekedeteit. A felettes én feladatot ad az ösztönnek, instruálja őt, korlátozza a személyes szabadságát, megalázza, megtöri önálló akaratát, az ellenszegülés csírájának lehetősége nélkül. Ennek a pszichés hatalomnak három technikai megvalósulását mutatja meg a produkció. A táncosok egy fekete, balesetveszélyes takarófólián önmaguk fényképeivel ellátott papírról olvassák fel a bűn elkövetését predesztináló felsőbb erő parancsait. Az elsőnek olvasás után kell elvégezni a feladatait, a másodiknak az olvasással párhuzamosan kell cselekednie, a harmadiknak pedig csak a végrehajtás marad már. Bűnös és áldozat minden esetben interakcióba kerül egymással, így a bűn bekövetkezésének elkerülése lehetetlen.
Jelenet a Viktimológia 003. 002. 001. c. előadásból
A felelősség morális kérdése az előadás egyetlen problematikus szegmense: külső tényezőre projektálja a bűn megvalósulását, hisz a felső hatalomtól kapott feladatok közé sorolja, valamint az áldozat viselkedését okolja. Ez viszont felveti a szabad akarat, az önálló döntés filozofikus kérdését, melyre választ nem adva, remélhetőleg gondolkodásra sarkallja az idő közben már a telefonját babráló, óráját figyelő nézőt.
Mély gondolati tartalom, filozófia és morál keveredik az előadás sűrű, kissé nehézkes masszájába. Befogadó lelki- és idegállapot szükséges mind a két produkcióhoz. Hacsak nem arról szólnak, hogy bűn a kortárs tánc és bűnöző a mindenható koreográfus.
/pillanat
koreográfus: Vladka Mala. Zene: Mákó Kató.
Viktimológia 003. 002. 001.
Koreográfus: Gergye Krisztián.
Előadók: Horváth Ádám, Nagy Emese, Veres Flóra.
