Kortárs tánc

Sárosi Emőke: Mondd, miért?

Andrea Miltnerová – Góbi Rita: Ellenpont –

A selyemhernyó báb gubóinak állóképei a legszebb, legjobban fotózható pillanatok a koreográfiában. Az áramvonalas forma a táncosok női idomaiból alakul ki a szemünk előtt, csak a test kontúrját látni, fej és karok nélkül – mintha természetfilmet látnánk.

Andrea Miltnerová és Góbi Rita Ellenpont című közös bemutatójának a MOM Kulturális Központ kupolaterme biztosított helyszínt – a Nemzeti Táncszínház szervezésében. Két kultúra, test, korosztály találkozása egy térben.

ellFotók: Kryštof Kalina

Góbi Ritánál a mágikus plusz mindig az apró részletekben, a testrészek tökéletes izolációjában és a humor adta lehetőségekben lakozik. A fiatal, törékeny táncosnő mestere az apró, ismétlődő miniatűrmozgásoknak. Sajátos táncnyelve most Andrea Milnerovát ihlette meg. Az angol származású kortárstánc-koreográfus koreográfiának a pontos könyök-, kar- és csuklóhasználat az egyik kulcseleme.
Le kell lassulni a befogadáshoz, mert bogárperspektívát kapunk, és vissza kell szerezni a képességünket az apró rezdülések észleléséhez. Rohanó világunk komplementereként létezik az előadás két figurája, akik rendkívül lassú, aprólékos, a végletekig kidolgozott mozdulatsorokat visznek végig. A legnagyobb koncentrációval és alázattal kivitelezik az emberi ösztön és élet energiáival átitatott pózokat. Színpadi megjelenésük (jelmez: Marie Gourdain) a minimalista vonalat képviseli: smaragdzöld ujjatlan top Góbi Ritán, királykék rövid garbó Andrea Milnerován, egy-egy testharisnyával. Tiszta színek, egyszerű formák.
Képek a mozgás birodalmából, jelzi az alcím, és valóban: a mikroszkopikus világ rezdülései elevenednek meg a balettszőnyegen. A nyitókép kiizolált, lassú hernyómozgássora fojtott várakozással tölti be a teret. A színpad bal hátsó sarkából, diagonálisan indulva küzdenek a mozgással, és mi szurkolunk, mikor érik el végre a célt. Ezt a feszültséget az ízeltlábúak további csoportjának bemutatása dinamikusan oldja. A táncosok tücsökciripelős, lábzizegtetős gesztusai és a fagyott legyek végső útra induló rebbenései lebbentik tova a pillanatképeket. A kaszáspókok lassú járását idéző mozgás behív egy asszociációt még a tévétorna idejéből: a derékvékonyító hajladozás gyakorlatait, extrém lassításban. A színes hátú lomha bogarak teszetosza topogása tovább blokkolja az est dinamikáját, de okkal. A selyemhernyó báb gubóinak állóképei a legszebb, legjobban fotózható pillanatok a koreográfiában. Az áramvonalas forma a táncosok női idomaiból alakul ki a szemünk előtt, csak a test kontúrját látni, fej és karok nélkül – mintha természetfilmet látnánk. Ezt a művészi pillanatot a gubóból megszülető pillangó töri meg éles karcsapásokkal, ahogy a földön fekvő hullapóz bábját akarja szétszakítani. És újra szárnyra kel a dinamika, ahogy a két alak egy szitakötővé összeáll. Keretes technikával élve, a fénybe révedő lassú bogarakkal zárul ez a különleges makrovilágbeli negyvenperces utazás.

ell1Jan Komárek érzékeny hang, és minimalista világítási dizájnját a természet és a rovarok mikroszkopikus világa ihlette. A legemblematikusabb fényhatást a balettszőnyeg síkjában fel-felzizegő, villanó neoncső eredményezi, amely az elektromos kerti bogárirtó érzetét kelti, és a legfontosabb kérdést teszi fel ezzel: szeretjük a bogarakat, vagy sem? A természet részei ők, mikroszkopikus szépségükben akár órákig lehet gyönyörködni, de gondolkodás nélkül írtjuk őket. Tiszavirág életük a táncművészlét párhuzamát lebegteti, egy tragikusan kicsiny időt a színpadon, a fényben.
Törékeny és röpke létük színpadi megfogalmazása azonban komikus. A kortárstánc égisze alatt cserélhető lufi címekkel aposztrofált, történet nélküli pillanatképeket látunk az esztétikum és a táncművészet oltára előtt hódolva. Vitathatatlan, hogy sok munka, energia van az alkotásban. A tökéletes testtudatú, technikás művészek a szemünk előtt emésztik fel testüket, adják át lelkük egy darabját… De miért?

Ellenpont (Nemzeti Táncszínház)
Koncepció: Andrea Miltnerová. Hang- és fénydizájn: Jan Komárek. Jelmez: Marie Gourdain. Kreatív producer: Bakk Ágnes.
Koreográfia és előadók: Andrea Miltnerová és Góbi Rita.

MOM Kulturális Központ, 2016. október 11.