Megyeri Léna: Finn és magyar, két jó barát
Simkó Beatrix – Jenna Jalonen: Long time no see! -
Az előadás igazi ötletparádé, amelynek ötletei közül néhány akár részletesebb, mélyebb kifejtést is megérdemelt volna.
Az előadás igazi ötletparádé, amelynek ötletei közül néhány akár részletesebb, mélyebb kifejtést is megérdemelt volna.
Régen nem egymást nézték, hanem együtt táncoltak, letisztultan. De ez jelenünktől idegen. Ma a feltuningolt áru kell és a hangzavar.
A hirtelen és precíz mozdulatok a popping-locking és a diszkótáncok világát is felidézik egy-egy pillanatra, de kétségkívül nem szórakozni látjuk Lecavalier-t.
Mitől és hogyan lehet korszerű a színpadi hagyományőrzés?
Tulajdonképpen tétlenül várakoznak valamire (vagy valakire), elütik az időt. Ez a valami/valaki azonban, hiába vadásszák, merre lehet, nem érkezik meg.
Nem érzek az est két darabjában elhatározást, célkitűzést, határozott és megfogalmazható alkotói szándékot, valamilyen tánc- és/vagy színházfelfogás melletti (vagy elleni) kiállást…
A kiegyensúlyozott színvonalú koreográfia nem trendkövető, de szinkronban van a korral.
…nem marad más, csak a várakozás – a halálra vagy a Moszkva felé robogó vonatra.
…szimbolikus értelemben úgy van a mesterével, mint Juhász Gyula az ő Annájával.
Az előadás tehát éppen arról győz meg, hogy a tánc nem elég Madách művének megjelenítéséhez.