Turbuly Lilla: És lőn világosság
TAO DanceTheater: 6 & 7 -
Az est második részében ugyanazt látjuk fehérben, amit az elsőben feketében: fehér padlón, fehér ruhában, éles fényben ugyanazt a koreográfiát.
Kritika
Péter Márta: A náthás horgász
Kálmán Eszter: A tó
… a „horgász-Siegfried herceg” négykézlábra ereszkedve a kezével játssza el a kihagyhatatlan rúdgyakorlatok röpke sorát…
Péter Márta: Enni kell, aludni kell, dugni kell
Tünet Együttes: Négy fal között – avagy zárt ajtók, tárt lábak -
Ha Szalontay Tünde jelenléteiből nem hajtana ki valami tágasabb érvényesség, valamilyen értelmezési többlet, akkor az előadásból nem maradna más, csak az utolsó jelenet.
Sárosi Emőke: A girl power visszavág
Budapest Táncszínház: Balance – Off Balance -
Technikás, látványos, élvezhető valódi művészi munka zajlik a színpadon, a koreográfus egy személyben az egyik szólista is… Csak a lélek hiányzik.
Péter Márta: Édentől Keletre
Ifj. Zsuráfszky Zoltán – Tókos Attila: TestVér -
… verejtéktől fénylő meztelen felsőtestük, amelyet a nyitóképben még sárral és vízzel is játékra avattak, folyvást egymásnak feszül, és a viadal, az acsarkodás, ha olykor csillapul is, mindig újraéled.
Turbuly Lilla: Bohóc-szemmel a világ
Gergye Krisztián Társulat: Lautrec táncolni fog -
Szép és profán egymásra rímeltetése, (ki)nevetés és meghökkentés – megint csak ezt a jelzőt kell használnom – bizarr kevercse, távol a Montmartre-romantikától, amit turistaként hajlamosak vagyunk odaálmodni a Sacre Coeur környékére.
Pintér Viktória: Vágyni, életre
Bozsik Yvette Társulat: Kabaré – elvágyódás két részben /
Ebből az őrült folyamból világlik fel a színpad mélyén egy vitrin. Benne három bohóc, az örök kortévesztettek, a humanizmus megvetett hírnökei. Egészen zseniális, ahogy totyognak, tipródnak, egy gócot alkotva mutatják: valahol megrekedtek. Most nem nevettetnek.
Kutszegi Csaba: Ügyesen flashelnek, dobozolnak
Szegedi Kortárs Balett: A munka gyümölcse -
Elmondható: Hegedűs és Czár máris érett, bonyolult képletek megoldására is alkalmas koreográfus. Igazi kihívás számukra az lehet (ez az egész szakmának az), hogy kitalálják önmaguknak, milyen is legyen az a bonyolult képlet.
Komjáthy Zsuzsanna: Korcs vágygépek
Frenák Pál Társulat: Lutte -
Frenák ebben tulajdonképpen azt a feltartóztathatatlan folyamatot mutatja be, melyben az ember egyfajta monásszá válik, egy maga is képszerű, és a képek világában élő, ám ablaktalan individuummá.
Pálffy Zsófi: BL után szabadon: JP
Juhász Adél – Porteleki Áron: Coexit – Antré 4 /
A hangra feszesen, matematikai pontossággal reagáló koreográfia lekottázza a ritmust, a mozgás ritmusára válaszol a dobos játéka – nehéz lenne megfejteni, hogy melyik volt hamarabb: a zene vagy a tánc, a tyúk vagy a tojás?
