
„Táncoló nő az élet, aki istenien eldobná magától női mivoltát, ha egész a felhőkig követhetné testének szökelléseit.” (Paul Valéry)
A képen Judith Jamison a Cry-ban, Alvin Ailey koreográfiájában. Fotó: Keleti Éva.
Az előadás a konkrét történet szociális gondozó által leírható tanulságain túl nyilván szimbolikus jelentéstartalmakat is megfogalmaz.
…az alkotók és előadók jelentős része nem valódi értéket akar immár teremteni, nem művészi eredményt próbál elérni, hanem meg akar felelni a politikai oldalának, annak reményében, hogy ezzel több pénzhez és befolyáshoz juthat.
…ebben az előadásban nem is az a lényeg, hogy milyen, hanem az, hogy egyáltalán van.