Bozsik Yvette: Csizmás kandúr – KRITIKA
Bozsik Yvette jókedvében alkotta meg a koreográfiát, határozott, tévedhetetlen ötletek sorjáznak benne egymás után, könnyedség érződik rajta, és az, hogy egy lendületből, egy ihletettségből született. Átgondoltság és spontaneitás is jellemzi.
KET: Tánc-tér-képek – KRITIKA
Magát a koreográfiát a négyzet alakú tánctér helyzetbe hozásának kísérleteként is körül lehet írni, hiszen a produkció végig nem tesz mást, mint a tér speciális adottságait igyekszik kiaknázni, a tér használatának szabályait osztja meg a nézőkkel.
Emanuel Gat Dance: Plage Romantique – KRITIKA
„Befejezetlen testek" ők, akik egymás gesztusait folytatják és katalizálják, vagy másképp fogalmazva: kinetikus erővonalak, amelyek egy általános szubsztancia felé (vagy éppen abból szétszóródva) mutatnak valamerre.
Empirikus hányados – KRITIKA
Egy pillanat alatt a Trafó nagyterméből a Ferenciek terei aluljáróban termünk: egy utcai bandát látunk, akiknek tagjai egymásnak adogatják a ritmust és a lehetőséget, miközben a köréjük összeverődő nézők fütyülnek, bravóznak és tapsolva diktálják az ütemet.
Badora Társulat: Üvegbura – KRITIKA
A gyönyörűen szövődő, földre és levegőbe írt mozgás-ornamentikában viszont a tárgyi áttétel miatt a dolgok megváltódnak sötét lényegüktől, mert a táncos fejére húzott, lassan párásodó üvegbura a darabot közel sem támogató asszociációs vonzatai mellett még az állapot fizikai következményeit is sejteti.
Heine Edval & Yukiko Shinozaki Társulata: láthatatlan látható – KRITIKA
Nem derül ki, hogy a darab alkotói mit gondolnak az emberről, milyen jövőt remélnek neki, illetve remélnek-e egyáltalán bármit. A harmadik nagy kép azonban embermentes, steril technika, legszebb olvasatában: kozmikus technikai költészet.
Gulyás Anna: Makrancos – KRITIKA
A homo calcitro nem létező fogalom, az előadás címének – nem pontos – fordítása: ellenkező, lóként kirúgó, makrancoskodó embertípusként határozza meg a leginkább jelzőként használatos szót.
Federico García Lorca: Bernarda Alba háza – KRITIKA
A flamencóhoz bravúros, magabiztos technikai tudásra és igazi szenvedélyre van szükség. Táncosok, énekesek, gitárművészek egybehangzóan állítják, hogy a flamenco csak akkor jó, ha szigorúan betartják az összes szabályát úgy, hogy mindeközben az előadó megpróbálja áthágni valamennyit.
PR-Evolution Dance Company: P.P.Pasoloniproject – KRITIKA
Ha a Pasolini-jelenség számunkra csak egy ürügyet jelent a szexi táncolgatásra, akkor jobb, ha letesszük a fegyvert, és bevalljuk: nem vagyunk korunkhoz szólni képes művészek, és a tánc nem egyéb, mint csupán érzéki vágyakat felkeltő testlátványosság.
Project Z – KRITIKA
Az első tétel közös táncáról el kell mondani, hogy annyira lájtos és visszafogott, hogy nézése már-már unalomba fullad, de ennek bekövetkeztét szerencsésen megelőzi a furcsa, monoton hangulat szétáradása, mely akarata ellenére is bevonja a nézőt a színpadi történésbe. Mozdulatmantrának tetszik a rövid mozgássorozatok furtonfurt ismétlése...
