Sissi Őszi Tánchét (első három nap) – KRITIKA
Két együttes is az idei, negyedik Sissi Őszi Tánchétre időzítette a bemutatóját. Ez egyértelműen a rendezvény rangosodását jelzi, hiszen a (tánc)fesztiválok jelentőségét leginkább az emeli, ha színvonalas bemutatók találhatók a műsorán. A SŐT7 szervezői mindemellett hasznos szakmapolitikai elveket is szolgálnak: élénkítik az országos táncélet vérkeringését.
Sivasakti Kalánanda Táncszínház: A csodafa tündére – KRITIKA
A csodafa tündére nem maszkírozza magát indiainak, és nem nélkülözi az alkotói leleményt sem (bár ez utóbbiból szívesen látnék többet!). Egyes részek bájos humorukkal hatnak, mint például az a jelenet, melyben a szolgahad fülét-farkát behúzva sertepertél a nyugtát nem lelő, egyre haragosabb király körül. Vagy mikor a király kidüllesztett mellkassal szeli a habokat, útban a tündér felé.
Royal Ballet: Négy egyfelvonásos (élő közvetítés a Pesti Vigadóban)
Az Angol Királyi Balett (Royal Ballet, RB) élőben sugárzott 2015/16-os moziévadának második programja négy egyfelvonásos, melyek közül az egyik, az utolsó darab a Carmen volt. Ez az új produkció keltette a legnagyobb kritikai figyelmet, részint mert a koreográfusa a royalista társulatot tizenhét esztendő után elhagyó, visszavonuló, és a hazájában tánciskolát nyitó Carlos Acosta.
Saburo Teshigawara – Rihoko Sato: Obsession / Megszállott – KRITIKA
Ha az összbenyomást próbálom szavakba önteni, talán az artisztikus disszonancia és a kifinomult látványvilág együttese közelít hozzá. Azt azonban még ennél is nehezebb megfogalmazni, miért maradt bennem hiányérzet, miért nem tudtam közelebb kerülni ehhez a kétségtelenül különleges, aprólékosan kidolgozott, látványos előadáshoz.
Kriptonit: Jónás könyve – KRITIKA
...az alapbenyomásom mégiscsak az volt, hogy egy – rendkívül szépen – illusztrált versfeldolgozást látunk, amelyben a mára reflektáló gondolatok nem tudnak hozzáadódni az irodalmi alapanyaghoz, hogy ezzel valami új, más minőséget hozzanak létre, hanem az előadás nagyobb részt megmarad az eredeti mű felidézésénél, újramesélésénél.
Antony Hamilton Projects: Black Project 1 / MEETING - KRITIKA
Bármennyire is elgondolkodtató és a figyelmet száz százalékig lekötő előadás a Black Project 1, az est második produkciója, a Meeting messze túlszárnyalja azt. Nem lehet eldönteni, hogy amit Hamilton és Alisdair Macindoe csinál, az művészeti alkotás, vagy technikai kísérlet.
Grecsó Zoltán: Egy faun alkonya – KRITIKA
...nüánszaiban megvalósul ugyan Rusu faun/Nyizsinszkijének megalázása (erre utal Rusu hanghordozása, ökölbe szorított keze, lecsúszó nadrágja, vagy helyenkénti szándékoltan esetlen mozgása), makroszinten ez a megalázás illusztráció marad: értjük-értjük, miről van szó, persze. De látjuk, halljuk, érezzük-e?
Gera Anita és a Magyar Táncműhely: X, Y, Z – KRITIKA
Egy bátrabb absztrakció révén a téma élesebb, direktebb megfogalmazást nyerhetne. Persze lehet, hogy a koreográfus-rendező valamiféle ellenpontképzésre törekedett, hogy még se legyen olyan rideg, lelketlen, elviselhetetlen az a grafitszürkeség... Persze így is működik a körben táncolt technó-csárdás, a szerelmes talajbalett, és (nagyon-nagyon) a nyelvnyújtogatós törzsi tánc, de a kevesebb ez esetben bizonyosan több lenne, nem limonádésodna a feketeleves.
Tünet Együttes: Sóvirág – avagy a létezés eufóriája – KRITIKA
Az a benyomásom, hogy Szabó Réka munkája – először a Tünet Együttes életében – projekt. Ezt az érzésemet erősíti meg a médiában mértéktelenül agyonhájpolt Fahidi Éváról és a próbafolyamatról forgatott, közösségi finanszírozásban, illetve annak reményében készülő dokumentumfilm (szintén Szabó saját rendezésben), a Sírással nem megyünk semmire. A sikeres projektek egyik sajátossága – ellentétben a művészettel –, hogy sosem szólnak hosszú távra...
Fehér Ferenc: Helló, Zombi! – KRITIKA
Fehér Ferenc az izgalmas őstehetségből időközben technikás művész lett, aki igyekszik a színpadi előadóművészet minél több csínját-bínját elsajátítani, újonnan szerzett tudását pedig folyamatosan beépíti a produkcióiba, és átadja másoknak is. Ez egyfajta konszolidáció, aminek jelei a Hello, Zombi!-ban is megfigyelhetők.
